2018. május 26., Evelin, Fülöp
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A 21. század kihívása a vizes élőhelyek megóvása

A legfrissebb kutatások szerint negyven év alatt a vízhez kötődő állatfajok állománya több mint 80 százalékban csökkent, míg a vízhez kötődő élőhelyek száma 87 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy bő tízszázaléknyi vizes élőhely maradt abból, ami korábban létezett. Ha ez a folyamat az előttünk álló években is folytatódik, akkor alaposan felbolydulhat a bolygónk ökoszisztémája.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója elmondta, hogy 1972 és 2012 között a vízhez kötődő állatfajok állománya több mint 80 százalékban csökkent, míg az élőhelyek 87 százalékban. Ez azt jelenti, hogy bő tízszázaléknyi vizes élőhely maradt abból, ami korábban létezett.

A vizes élőhelyek átmenetet képeznek a szárazföldi és folyóvízi vagy tengeri élőhelyek között. Lehetnek folyóvizek és tavak partján lévő, állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, de a vízfolyásoktól és tavaktól távoli, mocsaras és ingoványos területeket is idesoroljuk.

Különleges élőhelyek

Hazánkban számos formában fellelhetők a lápok, mocsarak, a folyók ártéri élőhelyei, a sekély és a szikes tavak is idetartoznak. Az az érdekes, hogy ahhoz képest, hogy a kiterjedésűk csekély, az összes földi élőhelynek az egy százaléka vizes élőhely, ehhez képest a fajkészletnek mintegy tíz százaléka ide köthető.

Az ökoszisztéma szempontjából aggasztó rendkívüli mértékű pusztulásuk, amelynek több okát is ismerik a szakemberek. Ezek eléggé szerteágazók – mondta el Sipos Katalin. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb talán az, hogy az emberiség és a társadalmak elkezdtek fejlődni.

Azzal hogy városokat építettünk, infrastruktúrát hoztunk létre, a víznek egyre kevesebb hely maradt. A lecsapolások, a folyószabályozások mind-mind beszűkítették az édesvízi élőhelyeknek a kiterjedését. Jellemző, hogy a folyó mellől leszakított árterekből szántóföldek, települések vagy utak lettek. 

Magyar viszonyok

A problémának nemcsak nemzetközi, hanem hazai vonatkozásai is vannak. A vizes élőhelyekhez köthető madarak közül például már nem fészkel nálunk a pelikán és a daru sem, pedig korábban Magyarországon költőmadaraknak számítottak.

Bogyó Dávid, a WWF hazai szervezetének vizesélőhely-védelmi projektvezetője szerint a vizes élőhelyek Magyarországon ma nemcsak azért fontosak, mert viszonylag ritkává váltak, és számos védett fajoknak adnak otthont, hanem egy általános cél is övezi őket: méghozzá az, hogy ezeket a természeti értékeket megőrizzük az utókor számára. Az emberiségnek minél hamarabb be kell látnia, hogy 21. században vizes élőhelyek nélkül nem fogunk tudni boldogulni:

A szakértők úgy tartják, hogy a vizes élőhelyek hiánya megnöveli a környezet sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben, ugyanis ezek a víztöbbletet eloszlatva egyenletesen továbbítják, a vízhiányt pedig vízkészletükkel enyhítik.

Így például, ahová nem ér el a folyók vize, ott egyre nagyobb gondot okozhat a csökkenő talajvízszint, a szárazabbá és melegebbé váló időjárás és az aszály.

Mintegy 250 ezer hektárnyi magyar terület szerepel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékében

Magyarország 1979-ben csatlakozott a ramsari egyezményhez, amely a nemzetközi jelentőségű vízi ökoszisztémákról, ezen belül elsősorban a vízimadarak élőhelyeinek megőrzéséről szól. A csatlakozás óta hazánk huszonkilenc vizes élőhelyet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe. Ezek kiterjedése meghaladja a 243 ezer hektárt.

Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Az óceáni bolygó (angol nyelvű természetfilm) „Ahol a fák égig érnek” – Pályázat 11–15 évesek számára „Egy doboznyi természet” – Pályázat általános iskola alsó tagozatosai számára „Találd meg, írd le és őrizd meg!” – pályázat a vizes élőhelyek világnapja alkalmából 13 európai város légszennyezettségét pontozta a Greenpeace