2018. augusztus 19., Huba
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Megvan Magyarország legbaglyosabb települése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január közepén. A most elkészült összesítésből az is kiderül, miért hasznosak ezek a madarak a mezőgazdaság számára.

A felmérésben a lakosság mellett az MME helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, két óvoda, két általános iskola és egy középiskola, összesen több mint 350 fő vett részt. Ennek köszönhetően a számlálás tízéves történetében az idei volt az első, amelyben Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok. A minden eddiginél több adat alapján megtudták, hogy hazánk legalább 459 településének 694 helyszínén 11 412 erdei fülesbagoly telel.

További érdekességek a felmérés kapcsán:

  • 2018-ban 227 olyan településről kaptak információkat, ahonnan az elmúlt legalább három évben egyetlen alkalommal sem;
  • kiderült, hogy a jásztelki megfigyelő nagyszüleinek kertjébe már 20-30 éve járnak vissza a baglyok;
  • az erdei fülesbaglyok nappalozóhelyein 5 réti fülesbagoly is előkerült, Olcsvaapátiban és Gönyűn pedig egy-egy macskabagoly csatlakozott a „fülesekhez”;
  • 100 feletti egyedszámmal 16 település büszkélkedhet: Túrkeve, Kisújszállás, Karcag, Jászárokszállás, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Szolnok, Dévaványa, Mezőtúr, Martfű, Kengyel, Szeged, Zaláta, Jászberény, Szarvas és Kuncsorba; ebből 12 Jász-Nagykun-Szolnok megyében található;
  • a legbaglyosabb települések ötös csoportja a szinkronszámlálás ideje alatt (január 19–22.) kapott adatok alapján: Túrkeve (564 példány), Kisújszállás (435 pld.), Karcag (329 pld.), Jászárokszállás (212 pld.), Tiszapüspöki (202 pld.);
  • ezernél több baglyot Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében sikerült megfigyelni.

Az MME cikkében megjegyzi, hogy a megismételt számlálásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő egyik ilyen információ a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet.

Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónappal számolva, a 11 412 bagoly legalább 2 853 000 darab, 71,5 tonna rágcsálót pusztít el a 2017/2018-as telelési időszakban. A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell a drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekezniük, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.

A következő néhány hétben a bagolycsapatok folyamatosan gyérülnek, számuk akár napok alatt is töredékére eshet vissza, amint a madarak elindulnak a fészkelőhelyekre. Március közepe-végére valószínűleg az összes telelési gyülekezőhely elnéptelenedik.

Az MME jövő januárban ismét kérni fogja a lakosság segítségét a telelő baglyok felmérésében.

Neked ajánljuk
Még sosem volt ennyi fülesbagoly a Nagykunságban Újra bagolyszámlálásra buzdít a Magyar Madártani Egyesület Tél a vadonban A hőhullámokat a tengeri élőlények is megsínylik Tovább csökkent az óriáspanda veszélyeztetettsége
Tovább a forrásra: sokszinuvidek.hu
Vissza
Hírfolyam