Ismerjük meg a földikutyát
Az idei év emlőse a földikutya. Nem véletlenül választották ezt a rágcsálót ebben az évben: a földikutyákat alig ismerjük, és az információk is sokszor tévesek. A vak vakonynak is nevezett kisemlősnek 4 faja él a Kárpát-medencében; itt is alakultak ki 2 millió évvel ezelőtt, és egyikük, a délvidéki földikutya a kihalás szélén áll.
A faj megmentéséhez bizonyára hozzájárul az a sok program, amellyel idén a Vadonleső csapata meg akarja ismertetni a nagyközönséggel ezt az arasznyi kis állatot – a Magyar Természettudományi Múzeumban a napokban nyílt meg a róla szóló kiállítás.
A földikutya több száz méteres járatrendszereket épít magának a föld alatt: a földfelszínhez közel, a gyökérzónában húzódnak a táplálékszerző járatai, a több méter mélyen húzódó „folyosóit” éléskamrák, párzókamrák és ürülékkamrák szakítják meg.
.jpg)
Ez a kisemlős teljesen vak, a szemeit bőr és szőr fedi, fülkagylói nincsenek: valójában egy kitömött, szürke plüsszokninak néz ki.
Érzékeli a föld mágneses terét, morzejelekkel kommunikál a fajtársaival, és a járatok kialakításához nemcsak a lábait, hanem méretes szemfogait is használja, melyeket külön-külön is tud mozgatni.
A Kossuth Rádió Tér-Idő című műsorában Bakó Botond és Váczi Olivér, a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Osztálya és a Vadonleső program munkatársai; Csorba Gábor emlőskutató, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese és Németh Attila biológus, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója beszélgetett a különös állatkáról Bánsági Éva műsorvezetővel.
