Miért esznek műanyagot a tengeri állatok?
Sok állat a valódi táplálék helyett is inkább az emberek szemetével eszi magát halálra – számolt be a BBC nyomán a nepszava.hu. A műanyag nem csak a látványa miatt étvágygerjesztő számukra: a szaga, a tapintása és a hangja is a megszokott táplálékukat idézi.
Nemrég David Attenborough számolt be egy interjúban arról, hogy filmforgatás közben tanúja volt, amint egy albatrosz több ezer kilométert repült azért, hogy fiókáit bőségesen megetethesse: műanyaggal. A tengeri uborkák étrendjében 138-szor annyi műanyag van, mint amennyit a tengerfenéken szétszórt szemét gyakorisága indokolna.

A sort lehetne folytatni: nyilvánvaló, hogy az állatok valamiért nagyon szeretik a tengeri hulladékot.
„Van egy félreértés, miszerint ezek az állatok buták, és egyszerűen azért eszik a műanyagot, mert az ott van. Ez nem igaz”
– magyarázza Matthew Savoca, a NOAA halászattudományi központ kutatója. Szerinte a jelenség okát abban kell keresni, hogy egész másként érzékelik a világot például a tengeri madarak vagy halak, mint az emberek.
Savoca kutatásai alapján sok esetben a szaga álcázza ételként a műanyagokat. Az óceánokban lebegő darabokon megtelepszik ugyanis az alga, és amikor ezt az algát apró rákok eszik – amelyek sok állat kedvenc ételei –, a műanyag az ő szagukat veszi át.

A bálnák szintén gyakran válnak a műanyagevés áldozataivá – ők hangokkal, echolokációval keresik táplálékukat –, érzékelésüket szintén könnyedén megtéveszti az emberek által szétszórt szemét.
A fiatal teknősök a fehéret, a viharmadarak a vörös műanyagokat szeretik, mondta Qamar Schuyler, az ausztráliai Queensland Egyetem kutatója. Ő főként a teknősök – emberekétől sokban eltérő – látását vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy az ő szemükben valószínűleg medúzának látszik a szemetünk.