2018. október 15., Teréz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa

A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják” a vizet.

Új felfedezés

A fák a gyökerükkel felszívják a vizet, végigáramoltatják a törzsön, és a nagy részét elpárologtatják a levelük gázcserenyílásain. Mindmáig tudományos viták tárgya az a kérdés, hogy a gravitáció ellenére hogyan juttathatja fel a növény ilyen nagy magasságba a vizet. Ugyanakkor az élőlények nappali és éjszakai (ún. cirkadián) ritmusát is intenzíven vizsgálják: 2017-ben éppen ennek a témának a kutatásáért adták az élettani Nobel-díjat.

Fotó: Pexels.com

Egy lézerszkenneléssel dolgozó magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport szerint a két folyamat szorosan összefügg. A lézerszkenner olyan eszköz, amellyel néhány perc alatt több millió pontban néhány milliméteres pontossággal lehet méréseket végezni, így lehetővé teszi nagyon lassú folyamatok nyomon követését is. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék együttműködésében végzett vizsgálat során egy éjszakán keresztül óránként mértek fel 22 facsemetét, szorosan ellenőrzött körülmények között.

A korábban megismert alvómozgást csak a fák egy részén lehetett kimutatni, de történt egy új, nem várt felfedezés is.

Ritmikus vízpumpálás

„Adataink azt mutatták, hogy a fák ágai egy-két centimétert mozognak fel-le, kettőtől hat óráig terjedő, tehát az éjszaka hosszánál lényegesen rövidebb ciklusban ismétlődve – mondta Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatója. – Korábban az volt az általános szemlélet, hogy a fákban egyenletesen áramlik a víz, és a legrövidebb, a növényeket érintő periodikus folyamat a cirkadián ritmus. Az eredményeink ezt látványosan cáfolják.

Megtaláltuk az összefüggést az ágak mozgása és a víznek a törzs mentén való áramlása között, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fa ritmikusan pumpálja a vizet.

2015-ben már megjelent egy elmélet az Erdészeti Lapok című folyóiratban Török András erdőmérnök tollából, amely leírja, hogy a fákban a vízszállításnak időben periodikusnak kell lennie. Ebben a kísérletben publikáltuk az első mérési eredményeket, amelyek hasonló jelenségre engednek következtetni.”

A növényi mozgások mindig a sejtek víztelítettségével függenek össze. Ha a fák ágai akár napszakos, akár ennél rövidebb ritmusban helyzetet változtatnak, annak az kell hogy legyen az oka, hogy a törzsben periodikusan változik a víz áramlása, nyomása. Az eredmények publikálása során a kutatók áttekintettek korábbi, független méréseket is. A fák aktuális víztelítettségét a törzsátmérő finom változásain keresztül lehet mérni, és ennek a napszakos ingadozását jól ismerjük. Számos korábban publikált mérési adatsorban ugyanakkor tetten lehet érni ugyanezt a napszakosnál rövidebb periódusú, pulzushoz hasonló átmérőváltozást is, amelyet korábban egyszerűen mérési zajnak tekintettek a kutatók.

A korábbi elképzelésnek gyökeresen ellentmond, de az eredmények alapján feltételezhető, hogy a vízszállításban a perisztaltikához hasonló, aktív összehúzódási folyamatok is szerepet játszanak. Természetesen további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy a pulzálás okát és pontos mechanizmusát feltárják, de az már biztos, hogy a fák éjszaka is mozognak.

A vizsgálat eredményeit két cikkben publikálták a kutatók. Az első a mérést és annak eredményeit mutatja be, a második összeveti ezeket a korábban publikált eredményekkel, és leírja a vízszállítással kapcsolatos új felfedezéseket:
András Zlinszky, Bence Molnár and Anders Barfod: Not all trees sleep the same-high temporal resolution terrestrial laser scanning shows differences in nocturnal plant movement. Frontiers in Plant Science 8 (2017): 1814.
András Zlinszky, Anders Barfod: Short-interval overnight laser scanning suggests sub-circadian periodicity of tree turgor. Journal of Plant Signalling and Behaviour 13/2 (2018).

Neked ajánljuk
Beethoven is ismerhette a 250 éves martonvásári tölgyet, melyet már nem lehetett megmenteni Őshonos fafajainkat sem kíméli a klímaváltozás Örökerdő – Évszázados távlatokban kell gondolkoznunk A ruhaipar a túlfogyasztás súlyosan szennyező motorja Arcfelismeréssel védik a halak egészségét
Tovább a forrásra: mta.hu
Vissza
Hírfolyam