2018. augusztus 14., Marcell
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Példátlan mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt

Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony területének egészét – derült ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) legújabb jelentéséből.

Egyre gyakoribb a tömeges korallfehéredés

A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti Queensland állam partjainál húzódó összes korallzátonynál, és rendszeresen közzéteszik az eredményeiket – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.

A kedden publikált legfrissebb jelentés részletesen taglalja, hogy milyen hatással voltak a 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony egyes szakaszaira a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredések.

Az intézet szerint soha nem volt még példa arra, hogy egymást követő években jelentkezett volna a pusztító természeti jelenség.

Aggasztó az összkép Fotó: Lock the Gate Alliance/flickr.com

Tud regenerálódni – kérdés, hogy még meddig

„Az AIMS által az elmúlt több mint 30 évben végzett megfigyelések azt mutatták, hogy a Nagy-korallzátonyt alkotó zátonyok képesek regenerálódni az ilyen események után, ám ez az ellenálló képesség egyértelműen korlátozott” – írták a szakemberek, hozzátéve, hogy

a klímaváltozás nyomán egyebek között erőteljesebb viharokkal, valamint még gyakoribb és intenzívebb korallfehéredésekkel kell számolni a jövőben.

„A pusztítóbb események nagyobb károkat okozhatnak a zátonyokban, amelyek regenerálódása hosszabb ideig is eltarthat, ha a virágállatok fejlődési üteme nem változik. Eközben a hirtelen bekövetkező környezeti jelenségek közötti időintervallumok csökkennek, és az olyan krónikus stresszforrások, mint az óceánvíz zavarossága, valamint a magas vízhőmérséklet, lassíthatják a regenerálódási folyamatot” – húzták alá a szakemberek.

Korallfehéredéstől sújtott szarvasagancs-korall  Fotó: Gavin Bain

Az északi zátonyokon, amelyek a leginkább megsínylették a tengeri hőhullámokat, a korallborítás csaknem fele odaveszett.

Sosem látott veszteségek

A legutóbbi hőhullám hatásaira azonban nem tér ki a mostani jelentés, mert a vizsgálatok ezúttal a zátony középső és déli szakaszaira koncentrálódtak.

A középső régió „jelentős korallpusztulást szenvedett el a korallfehéredés és a korallevő töviskoronás tengeri csillagok déli irányú inváziója miatt”. A teljes korallborítás a 2016-ban mért 22 százalékról 2018-ban 14 százalékra csökkent.

Nem csak a halak, a turisták is szeretik Fotó: american_rugbier/flickr.com

„Az elmúlt több mint 30 évre visszatekintve példa nélkülinek számít, hogy a zátony mindhárom régiója ilyen hanyatláson megy keresztül, és hogy ilyen sok zátonyon alacsony a korallborítás”

– hangsúlyozták a kutatók.

 A Nagy-korallzátony Ausztrália egyik legnagyobb turistalátványossága, amely évente mintegy 6,4 milliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország gazdaságához, és több mint 64 ezer munkahely köthető hozzá. Az ausztrál kormány április végén jelentette be, hogy 500 millió ausztrál dollárt (104 milliárd forint) fordít a következő években a zátony helyreállítására és védelmére, beleértve a vízminőség javítását is.

Neked ajánljuk
Három évig számolják majd, hány macska él Washingtonban A havasi nyulakat is sújtja a klímaváltozás Feketetorkú szürkebegyet figyeltek meg Magyarországon A Toyota napelemmel hasznosítja a kánikulát Tíz új töltőpont épül Debrecenben
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam