2018. október 22., Előd
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Erdei génmegőrzési program indult Tolnában

Erdészeti génmegőrzési programot indított a tamási székhelyű Gyulaj Erdészeti és Vadgazdálkodási Zrt., amelyben az olasz molyhos tölgynek és a kocsánytalan tölgynek különítettek el magtermelő területeket.

A klímaváltozás az erdőinket sem kíméli

Gőbölös Péter, a társaság vezérigazgatója az erdészeti génmegőrzés lehetőségeiről hétfőn, a Tolna megyei Lengyelen rendezett tanácskozás után az MTI-nek elmondta: a két fafaj genetikai állományának megőrzésére a hőgyészi és a pincehelyi erdészet területén jelöltek ki önálló területet.

A klímaváltozás hatása egyértelműen tetten érhető, és sokszor bizonytalanná vált, hogy stabilan fel tudjuk nevelni az erdőket. Ezért olyan genetikai erőforrás-gazdálkodást kezdtünk el, ami biztosítja a hosszú távon megvalósítható erdőgazdálkodást

– mondta Gőbölös Péter. Az erdészet már 2003-ban létrehozott egy magtermesztő plantázst, ami hosszabb idő alatt hoz eredményt. Az aktív törzsfák feltérképezését – erdőjárással – 1-1,5 éve végzik intenzíven. A gyulaji erdészetnél termelt szaporító anyagok később akár kereskedelmi forgalomba is kerülhetnek, és használhatják a Kárpát-medencében végzendő erdőfelújításoknál.

Erdős tájkép Fotó: gyulajzrt.hu

Strapabíró sokszínűségre lesz szükség

A konferencián Borovics Attila, a Nemzeti Agrártudományos és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás miatt melegebb és szárazabb nyári időjárásra kell számítani Magyarországon, a csapadék már jelenleg is nagyon hiányzik az erdőknek. Ezért a dunántúli tölgyesek helyét több helyen a szárazságtűrőbb cser veheti át, az Alföld középső részén viszont nagyobb problémát okozhat a változás,

ott az a kérdés, hogy megmarad-e az erdő, vagy sztyeppövezet veszi át a helyét. Emiatt állománykiegészítéssel kell felújítani az erdőket, amiben nagy szerepe van az új szaporítóanyagoknak.

A fák által termelt magok, pollenek, magkészlet genetikai diverzitása akár egymilliószorosa is lehet más növényfajoknak, a klíma megváltozása ellen azonban az örökítőanyagok sokszínűsége kevés. A jelenleg zajló klimatikus folyamat ugyanis sokkal gyorsabb, mint az, ahogy a fafajok diverzitásukkal alkalmazkodni tudtak a körülményekhez.

A probléma egyik megoldása lehet az, hogy szárazabb éghajlaton honos fajok szaporítóanyagát is felhasználják az erdősítésnél. Tolna megyében például Romániából, Bulgáriából esetleg Törökországból származó szaporítóanyagokkal újítanak fel tölgyeseket.

Neked ajánljuk
Macskátlanítanának egy új-zélandi települést Három évig számolják majd, hány macska él Washingtonban Újabb különleges cet esett áldozatul a tengerben lebegő műanyagnak Legkevésbé a fiataloknak fontos a szelektív hulladékgyűjtés Fazékmustra: nem mindegy, miben fő az étel
Tovább a forrásra: index.hu
Vissza
Hírfolyam