2019. február 21., Eleonóra
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Erdei génmegőrzési program indult Tolnában

Erdészeti génmegőrzési programot indított a tamási székhelyű Gyulaj Erdészeti és Vadgazdálkodási Zrt., amelyben az olasz molyhos tölgynek és a kocsánytalan tölgynek különítettek el magtermelő területeket.

A klímaváltozás az erdőinket sem kíméli

Gőbölös Péter, a társaság vezérigazgatója az erdészeti génmegőrzés lehetőségeiről hétfőn, a Tolna megyei Lengyelen rendezett tanácskozás után az MTI-nek elmondta: a két fafaj genetikai állományának megőrzésére a hőgyészi és a pincehelyi erdészet területén jelöltek ki önálló területet.

A klímaváltozás hatása egyértelműen tetten érhető, és sokszor bizonytalanná vált, hogy stabilan fel tudjuk nevelni az erdőket. Ezért olyan genetikai erőforrás-gazdálkodást kezdtünk el, ami biztosítja a hosszú távon megvalósítható erdőgazdálkodást

– mondta Gőbölös Péter. Az erdészet már 2003-ban létrehozott egy magtermesztő plantázst, ami hosszabb idő alatt hoz eredményt. Az aktív törzsfák feltérképezését – erdőjárással – 1-1,5 éve végzik intenzíven. A gyulaji erdészetnél termelt szaporító anyagok később akár kereskedelmi forgalomba is kerülhetnek, és használhatják a Kárpát-medencében végzendő erdőfelújításoknál.

Erdős tájkép Fotó: gyulajzrt.hu

Strapabíró sokszínűségre lesz szükség

A konferencián Borovics Attila, a Nemzeti Agrártudományos és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás miatt melegebb és szárazabb nyári időjárásra kell számítani Magyarországon, a csapadék már jelenleg is nagyon hiányzik az erdőknek. Ezért a dunántúli tölgyesek helyét több helyen a szárazságtűrőbb cser veheti át, az Alföld középső részén viszont nagyobb problémát okozhat a változás,

ott az a kérdés, hogy megmarad-e az erdő, vagy sztyeppövezet veszi át a helyét. Emiatt állománykiegészítéssel kell felújítani az erdőket, amiben nagy szerepe van az új szaporítóanyagoknak.

A fák által termelt magok, pollenek, magkészlet genetikai diverzitása akár egymilliószorosa is lehet más növényfajoknak, a klíma megváltozása ellen azonban az örökítőanyagok sokszínűsége kevés. A jelenleg zajló klimatikus folyamat ugyanis sokkal gyorsabb, mint az, ahogy a fafajok diverzitásukkal alkalmazkodni tudtak a körülményekhez.

A probléma egyik megoldása lehet az, hogy szárazabb éghajlaton honos fajok szaporítóanyagát is felhasználják az erdősítésnél. Tolna megyében például Romániából, Bulgáriából esetleg Törökországból származó szaporítóanyagokkal újítanak fel tölgyeseket.

Neked ajánljuk
A gyógyulásukat szolgáló készítmény pusztítja a méheket Valószerűtlennek tűnő „kutyapók” rejtőzik az ecuadori esőerdő mélyén Amiről a régi tájképek mesélnek Nagy-Britannia eddig megbukott klímavédelemből? Hatalmas naperőmű épülhet Ukrajnában
Tovább a forrásra: index.hu
Vissza
Hírfolyam