2018. július 22., Magdolna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A növényvédő szerekben használt nanoanyagok felgyorsítják az élő vizek algásodását

Az elmúlt évtized során gombamód szaporodtak a nanoanyagokkal kapcsolatos újdonságok, többek között a mezőgazdaságban alkalmazott gombaölő és egyéb növényvédő szerekben is bevetették őket. A szándék eredendően jó, hisz az új összetételnek köszönhetően ezek kisebb mennyiségben is sokkal hatékonyabbnak bizonyultak – egy új tanulmány eredményei alapján azonban úgy tűnik, a 2017-es ENSZ-jelentés nanoanyagokkal kapcsolatos aggodalmai nem voltak alaptalanok.

A nanoanyagok olyan, mesterségesen előállított anyagok, amelyek átmérője nem haladja meg a 100 nanométert, vagyis egy hajszál vastagságánál is sokszorta kisebbek. Méretükkel együtt kémiai és fizikai jellemzőik is megváltoznak: nagyobb a kapcsolódási és reakciós képességük.

Valószínűleg ebben rejlik annak a jelenségnek a magyarázata is, amit Marie Simoni, a Duke Egyetem biológus kutatója kísérletileg igazolt:

a természetes vizekbe kerülő nanoanyagok fokozzák az eutrofizációt, azaz az algák elszaporodását.

Fotó: brewbooks/flickr.com

Egy korábbi tanulmány becslései szerint az évente előállított mintegy 300 ezer tonna nanoanyagból több mint 80 ezer tonna a talajba, és közel 30 ezer tonna az élővizekbe jut. Ugyanoda, ahova a trágyázásból és a tenyésztelepek szennyvizéből származó nitrogén és foszfor is kerül. Utóbbiak fontos tápanyagok a növények, így az algák számára is.

 A túlzott algásodás nemcsak esztétikailag kellemetlen:

a zöldessé váló víz felszínén kialakuló vastag algatakaró útját állja a fénynek és az oxigénnek, így az eutrofizációtól sújtott víz a növények és az állatok számára is élhetetlenné válik,

sőt: az algásodás akár a haszonállatokat vagy az embert is megbetegítő kipárolgással is együtt járhat.

Fotó: US Environmental Protection Agency

Marie Simoni mesterséges víztározókban hasonlította össze az algásodás folyamatát. Eredményei alapján az algásodás valószínűsége és intenzitása háromszor nagyobb volt, ha a vízbe kívülről juttatott tápanyagok mellett a növényvédő szerekben gyakran használt nanaoanyagok – réz illetve arany – is jelen voltak.

A jelenség pontos tudományos magyarázata még nem áll rendelkezésre, de Simoni úgy véli,

a természetes vizeket újabban egyre többször sújtó algásodás hátterében a nanoanyagok nem várt mellékhatásait sejthetjük.

Cikkünket a Határok 2017 ENSZ jelentésről ide kattintva lehet elolvasni.

Neked ajánljuk
Három évig számolják majd, hány macska él Washingtonban A havasi nyulakat is sújtja a klímaváltozás Feketetorkú szürkebegyet figyeltek meg Magyarországon A nemzeti parkokban ugyanolyan nagy az ózonszennyezettség, mint a városokban Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Google összefog a bolygó megmentéséért
Tovább a forrásra: sciencedaily.com
Vissza
Hírfolyam