Aggasztó a helyzet Szibériában

Szibériára a sarkköri erdők nagy kiterjedése jellemző, ahogy Kanadára, Skandináviára, Alaszkára is. Az itt megfigyelt tűzesetek minden jel szerint összefüggésben vannak az egyre gyakoribb hőhullámokkal, azaz a klímaváltozással.

Két hónapon belül másodszor gyulladt ki a szibériai tajga Északkelet-Oroszországban – az utolsó tűzvész nyomai még mindig látszanak az űrből nézve is, mivel kétezer kilométer szélességben gomolyog a füst.

Szibériában már nem számítanak ritkaságnak a késő tavaszi, kora nyári tajgatüzek, amit most a tartós meleg és szárazság is támogat.

A 2010-es szibériai erdőtüzek a NASA műholdképén Fotó: NASA Goddard Space Flight Center/Wikimedia Commons

A hőmérsékleti értékek Északkelet-Oroszország nagy részén a sokévi átlag fölött vannak. Zack Labe, a Kaliforniai Egyetem kutatója a régió időjárását tanulmányozva arra jutott, Szibéria hőmérséklete a napokban akár 22 Celsius-fokkal is meghaladhatja a normális értékeket: elérheti a 32-35 fokot is.

Zack Labe ugyanakkor abban bízik, hogy a leggyakrabban használt időjárási modell (GFS) túlbecsülte a Jeges-tengert érő napsugárzás időtartamát. Az azonban tény, hogy a tüzek melege és a gomolygó füst kockázatot jelentenek a tengert borító jégtakaróra. 

A füst és a korom fekete részecskéi leülepednek a fehér jégfelszínre, így annak fényvisszaverő képessége (albedója) megváltozik.

Emiatt több napsugárzást lesznek képesek elnyelni, ami tovább fokozza az olvadásukat. A jelenség számlájára írják a kutatók a valaha észlelt legnagyobb jégolvadást Grönlandon, amit a 2012-ben kirtört szibériai tüzek indítottak el. Hatásukra azon a nyáron a grönlandi jégtakaró 97 százaléka olvadt el.

Borítókép: Pxhere.com