2018. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Felhősítés és fényesítés óvná a Nagy-korallzátonyt a fehéredéstől

A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és „kifényesítésével” óvná meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi oceanográfus a pusztító fehéredéstől.

Daniel Harrison kedden mutatta be az általa kidolgozott stratégiát egy Queensland állambeli tudományos kongresszuson, amelyen 200 szakértő vitatja meg a súlyos károkat elszenvedett korallzátony megóvásának lehetséges módjait.

Felhőképződéskor a lehűlő levegő hőmérséklete harmatpont alá süllyed, és a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik. A kicsapódás a légkörben lebegő, szabad szemmel nem látható szilárd anyagok – például vulkáni hamu, por, sókristályok – felületén indul meg.

Fotó: Pixabay.com

„A szárazföld felett rengeteg a por és az egyéb szilárd anyag. Az óceán felett azonban elsősorban a tengeri só számlájára írható a felhőképződés. Elképzelésünk szerint fogjuk a tengervizet és szétpermetezzük a levegőben, hogy elpárologva maga után hagyja a sókristályokat” – magyarázta Harrison, a Sydney-i Egyetem Tengertudományi Intézetének munkatársa, aki a Coffs Harbour-i Southern Cross Egyetemen dolgozó kollégáival együtt dolgozik a projekten.

A kutatók egyedi tervezésű szórófejekkel juttatnának több ezermilliárd vízcseppet a légkörbe másodpercenként. A finom vízfátyol a tervek szerint nagyjából egy kilométerre az óceán fölé jutna el.

Harrison szerint a módszer „kifényesítené” a felhőket a zátony felett, ami azt jelenti, hogy több napfényt tudnának visszaverni az űrbe.

A korallfehéredést a melegedő óceánvíz és a napfény együttes hatása okozza Fotó: Wikimedia Commons

„Ha leárnyékoljuk a korallokat, akkor a melegedő víz ellenére sem indul be a fehéredés”

– véli az oceanográfus. Harrison szerint a zátonyra nehezedő nyomás immár kritikus szinthez közelít. „A klímaváltozás mostanra olyan mértéket öltött, hogy a káros anyagok azonnali és drasztikus visszaszorítása esetén is tovább fog melegedni a zátony körüli víz a következő egy-két évtizedben” – jegyezte meg a szakember.

A korallzátonyok kevesebb mint 0,1 százalékát fedik le az óceán területének, ám a tengeri élőlények 25 százaléka használja őket élőhelyként élete legalább egy szakaszában. „Nem tudjuk pontosan, hogy a korallzátonyok elvesztése milyen következményekkel járna a tengeri élővilágra nézve" – húzta alá Harrison.

Borítókép: Pixabay.com 

Neked ajánljuk
A kőkorszakiak életét is megnehezítette az éghajlatváltozás Túlélhetik a korallok a klímaváltozást Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben „Legyél TE is Eleven!” – Fenntarthatósági Nap az Akvárium Klubban Gombából táskát? Baraksó Alexandra szerint lehetséges!
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam