2018. augusztus 21., Hajna, Sámuel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Hogy bánjunk el a szúnyogokkal, hogy ne megbánás legyen a vége?

A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk ökológiai katasztrófát okozna. Szúnyogirtásra szükség van, de a jelenlegi gyakorlat súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár. A Magyar Madártani Egyesület útmutatásait követve környezetbarát módon védekezhetünk ellenük.

Az elvileg gerinces- és emlősbiztos (azaz a gerinces élőlényekre nem ható) irtószerekről  sorra derül ki, hogy hosszú távon akár az emberekre nézve is veszélyes egészségkárosodást okoznak. Ráadásul ezek a vegyszerek nem szelektívek, azaz nemcsak a szúnyogokra, de az összes rovarra (például a virágokat beporzó méhekre) is hatnak. 

A rovarok eltűnése súlyos következményekkel jár a tápláléklánc egészére nézve. Jól  példázza ezt a fecskék esete, hiszen egyedszámuk a táplálékforrás beszűkülésének is köszönhetően az ezredforduló első évtizedének végére a felére esett vissza.

A molnárfecskékre különösen rossz hatással volt a táplálékul szolgáló rovarfélék számának csökkenése Fotó: Ken Billington/Wikimedia Commons

védekezni márpedig kell

Az embereket és állatokat egyaránt gyötrő szúnyogok elleni védekezés a klímaváltozással egyre fontosabb üggyé válik. Melegedő időjárásunk, a nyári ár- és belvizes időszakok gyakoribbá válása miatt új szúnyogfajok és az általuk terjesztett új kórokozók jelennek meg Magyarországon.

A melegebb égöv változatos nyavalyáit terjesztő szúnyogok a melegedő kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek, illetve a világkereskedelem révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el.

Az Olaszország és Albánia után Franciaországban is feltűnő, afrikai eredetű Chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) 2007-ig 12 európai országból mutatták ki Fotó: James Gathany/CDC/Wikimedia Commons

A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e szúnyogirtásra, hanem az, hogy ez miként történjen.

kémiai szúnyogirtás

Alacsonyabb ára és egyszerűbb alkalmazhatósága miatt napjainkban elsősorban idegmérgekkel irtják a kifejlett szúnyogokat. Amellett, hogy a kémiai hatóanyagok nem szelektívek – tehát a szúnyogok mellett más ízeltlábúakra és szinte a teljes vízi ökoszisztémára is hatnak –,

hosszú távú alkalmazásuk az irtószerrel szembeni ellenállóságot és az azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot is okoz.

Biológiai védekezés

A szúnyogszelektív mikrobiológiai védekezés a Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumokat alkalmazza. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból megemésztésük során olyan anyagok képződnek, amelyek megtámadják a bélbolyhok falát.

A vegyszert a szúnyoglárva tenyészőhelyén közvetlenül a rovarok élőhelyére permetezik, amely a szúnyoglárva elpusztítását követően teljesen lebomlik, ezért a környezetet nem károsítja
Fotó: MTI Fotó/Vajda János

Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, a lárvák pusztulását okozza.

A módszer előnye, hogy az alkalmazás szabályait betartva a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással.

A szúnyogok és a hagyományos
falusi életmód

Egyre gyakrabban ismerjük fel a régiek életmódbeli bölcsességét, csodálkozunk rá, hogy a települések és a termelés jellegzetességei révén milyen jól alkalmazkodtak az ökoszisztémához.

A lakóházak köré épített istállók nemcsak könnyebbé és gyorsabbá tették a jószágok ellátását, de védőzónát is képeztek a szúnyogok (és legyek) ellen, melyek így nem az embereket támadták. Ezt az állati védőgyűrűt egészítették ki az istállókban és az eresz alatt költő fecskék, a padlásokra és a pincékbe beköltöző denevérek Fotó: MTI Fotó/Bugány János

 

Mára ezeknek az állatcsoportoknak minden hazai faja veszélyeztetett (ezért védett), aminek hátterében nemcsak a közvetett élőhelyrombolás áll, de egyre gyakrabban az állatok célzott vagy nemtörődöm pusztítása is.

mi mit tehetünk környezetünk szúnyogterhelésének csökkentéséért?

Mindenekelőtt meg kell értenünk, hogy az esti és hajnali szürkület, illetve részben az éjszaka nemcsak a miénk, hanem a szúnyogoké és a rájuk vadászó, tőlük függő élőlényeké is. Ne várjunk el tehát teljesen szúnyogmentes környezetet – különösen ne a vízparti üdüléskor vagy horgászat közben. A táplálékláncban betöltött szerepük miatt a szúnyogok teljes kiirtása ökológiai katasztrófához, fajok tömegeinek kipusztulásához vagy vészes megfogyatkozásához vezetne!

  • Szúnyogos időszakban és környezetben lehetőleg hosszú ujjú ruházatot és cipőt hordjunk, kerüljük a sötét, meleg színű ruhák viselését (ezek különösen vonzzák őket), inkább a fehér, hideg színű darabokat részesítsük előnyben.
  • Használjunk rovarriasztó krémeket, spréket – ez a számos betegséget terjesztő kullancsok távoltartásához is nélkülözhetetlen.
  • Folyamatosan ellenőrizzük és tartsuk karban a ház ereszcsatornáit, az utcai vízelvezető árkokat, számoljuk fel az udvaron lévő pangóvíz-megtartó helyeket (edények, üvegek, túlöntözött virágalátét stb.). 
  • A szemetelés és a szúnyoginvázió is összefügg! A kidobott gumiabroncsokban, műanyag palackokban és zacskókban összegyűlő sokszor csak gyűszűnyi, csészényi vízben is százával fejlődnek a szúnyoglárvák.
  • Az ablakokra és ajtókra jó minőségű szúnyoghálót kell felszerelni, és ezeket folyamatosan lehúzva kell tartani.
  • Aki nem szeretne füstölőt, párologtatót használni, az ágy és a gyerekágy fölé is szerelhet szúnyoghálót.
  • Helyezzünk ki mesterséges denevérodúkat, ezek az eszközök a panel- és irodaházaknál is remekül alkalmazhatók. A denevérek egy-egy éjszakai vadászat alkalmával akár több ezer szúnyogot is elfogyasztanak.
  • Épületfelújításkor figyeljünk arra, hogy a munkálatok ne veszélyeztessék a lakott fecskefészkeket, a fal hézagaiban addig élő denevéreket és sarlósfecskéket, hogy a felújítást végző cég rendelkezzen a szükséges természetvédelmi engedélyekkel, és a felújítást követően történjen meg a fészkek és búvóhelyek pótlása.
  • Legyen a környezetünkben minél több sűrű bokor és bokros. Bár az itt fészkelő poszáták, füzikék és rokonaik nem éjszaka mozognak, és elsősorban nem repülő rovarokra vadásznak, az ágak között táplálékot keresve örömmel elkapják a nappal a levelek fonákján rejtőzködő szúnyogokat.
Szabaduljunk meg a ház körül összegyűlt pangó esővíztől Fotó: Pixabay.com

Borítókép: Pixabay.com

Neked ajánljuk
Három évig számolják majd, hány macska él Washingtonban A havasi nyulakat is sújtja a klímaváltozás Feketetorkú szürkebegyet figyeltek meg Magyarországon A jégkorszakoktól a globális felmelegedésig: amikor az éghajlat írja a történelmet Cipzáras cifraságok
Tovább a forrásra: mme.hu
Vissza
Hírfolyam