2018. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Az óceánok savasodása miatt romlik a halak szaglása

Elvesztik a szaglásukat a halak az óceánok egyre nagyobb mértékű savasodásával – mutatták ki tanulmányukban brit kutatók.

Amikor a levegőben lévő szén-dioxidot az óceánok magukba szívják, a gáz reakcióba lépve a tengervízzel szénsavat képez, és a víz savasabb lesz. A légköri szén-dioxid mintegy egyharmadát nyelik el az óceánok, az ipari forradalom óta mintegy 525 milliárd tonna szén-dioxidot nyeltek el.

Az elmúlt száz évben az emberi tevékenység miatt növekvő szén-dioxid-koncentráció 0,1 százalékkal csökkentette a tengerek pH-értékét, ami jelenleg 8,1. 

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint 2100-ra várhatóan további két tizeddel csökkenhet a pH-érték Fotó: Pixabay.com

Hal(l)atlan hatásoktól tartanak

A halak a szaglásukat használják élelem, biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére és jó ívóhely felkutatására. Ezért szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti a túléléshez szükséges legalapvetőbb funkcióikat.

Az Exeteri Egyetem kutatói gazdaságilag fontos halfajok vizsgálatával kimutatták, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatódik a savasodás, egyre több halfaj kerül végveszélybe.

A brit kutatók portugál szakemberekkel együtt tesztelték, miként érzékeli a különböző szagokat a tengeri sügér.

A szakemberek kimutatták, hogy a savasodás hatással van a halak szaglásban szerepet játszó, valamint az agyban az információ feldolgozásért felelős génekre Fotó: Dr Cosima Porteus, University of Exeter/phys.org

„A világon először vizsgáltuk az óceánok savasodásának hatását a halak szaglórendszerére. Először összehasonlítottuk fiatal farkassügérek magatartását a mai óceáni feltételek között és a század végére előrejelzett viszonyok között. A tengeri sügér a savas vízben kevesebbet úszott és kevésbé reagált a ragadozó halak szagára” – idézte Cosima Porteust, a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál.

Porteus hozzátette: „a tengeri sügér szaglása mintegy felére csökkent, ha a tengervíz a 2100-ra előrejelzett PH-értékű volt. A savasodás jóval nagyobb hatással volt az élelemszerzéssel vagy vészhelyzettel kapcsolatos szagok érzékelésére”.

savasabb is lehet a vártnál

Egy másik tanulmányban a Cardiffi Egyetem kutatói kimutatták, hogy még az IPCC előrejelzésénél is nagyobb lehet az óceán savasodása 2100-ig, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a szén-dioxid-kibocsátás.

Az Earth and Planetary Science Letters című folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek kicsiny tengeri élőlények fosszíliáit vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi szintje mellett a légkör szén-dioxid-szintje a jelenlegi mintegy 400 ppm-ről 930 ppm-re nőhet 2100-ra.

Ez azt eredményezné, hogy az óceánok vizének pH-értéke a mostani 8,1-ről kevesebb mint 7,8 lesz.

Ez igen jelentős csökkenés, mivel minden 0,1 pH-egység 25 százalékos növekedést eredményez az óceánok savasodásában.

A légkör ilyen szén-dioxid-szintjére és az óceánok ekkora mértékű savasodására nem volt példa a 14 millió évvel ezelőtti középső miocén klimaoptimum időszak óta, amikor 3 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a bolygón.

Borítókép: Pixabay.com

Neked ajánljuk
Macskátlanítanának egy új-zélandi települést Három évig számolják majd, hány macska él Washingtonban Japán újra legalizálná a bálnavadászatot Gombából táskát? Baraksó Alexandra szerint lehetséges! Lézerekkel bombázza a Földet a NASA új műholdja
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam