Az óceánok savasodása miatt romlik a halak szaglása
Elvesztik a szaglásukat a halak az óceánok egyre nagyobb mértékű savasodásával – mutatták ki tanulmányukban brit kutatók.
Amikor a levegőben lévő szén-dioxidot az óceánok magukba szívják, a gáz reakcióba lépve a tengervízzel szénsavat képez, és a víz savasabb lesz. A légköri szén-dioxid mintegy egyharmadát nyelik el az óceánok, az ipari forradalom óta mintegy 525 milliárd tonna szén-dioxidot nyeltek el.
Az elmúlt száz évben az emberi tevékenység miatt növekvő szén-dioxid-koncentráció 0,1 százalékkal csökkentette a tengerek pH-értékét, ami jelenleg 8,1.
.jpg)
Hal(l)atlan hatásoktól tartanak
A halak a szaglásukat használják élelem, biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére és jó ívóhely felkutatására. Ezért szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti a túléléshez szükséges legalapvetőbb funkcióikat.
Az Exeteri Egyetem kutatói gazdaságilag fontos halfajok vizsgálatával kimutatták, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatódik a savasodás, egyre több halfaj kerül végveszélybe.
A brit kutatók portugál szakemberekkel együtt tesztelték, miként érzékeli a különböző szagokat a tengeri sügér.

„A világon először vizsgáltuk az óceánok savasodásának hatását a halak szaglórendszerére. Először összehasonlítottuk fiatal farkassügérek magatartását a mai óceáni feltételek között és a század végére előrejelzett viszonyok között. A tengeri sügér a savas vízben kevesebbet úszott és kevésbé reagált a ragadozó halak szagára” – idézte Cosima Porteust, a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál.
Porteus hozzátette: „a tengeri sügér szaglása mintegy felére csökkent, ha a tengervíz a 2100-ra előrejelzett PH-értékű volt. A savasodás jóval nagyobb hatással volt az élelemszerzéssel vagy vészhelyzettel kapcsolatos szagok érzékelésére”.
savasabb is lehet a vártnál
Egy másik tanulmányban a Cardiffi Egyetem kutatói kimutatták, hogy még az IPCC előrejelzésénél is nagyobb lehet az óceán savasodása 2100-ig, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a szén-dioxid-kibocsátás.
Az Earth and Planetary Science Letters című folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek kicsiny tengeri élőlények fosszíliáit vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi szintje mellett a légkör szén-dioxid-szintje a jelenlegi mintegy 400 ppm-ről 930 ppm-re nőhet 2100-ra.
Ez azt eredményezné, hogy az óceánok vizének pH-értéke a mostani 8,1-ről kevesebb mint 7,8 lesz.
Ez igen jelentős csökkenés, mivel minden 0,1 pH-egység 25 százalékos növekedést eredményez az óceánok savasodásában.
A légkör ilyen szén-dioxid-szintjére és az óceánok ekkora mértékű savasodására nem volt példa a 14 millió évvel ezelőtti középső miocén klimaoptimum időszak óta, amikor 3 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a bolygón.
Borítókép: Pixabay.com