2018. október 19., Nándor
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Drasztikusan megfogyatkozott a világ valaha legnagyobb királypingvin-kolóniája

Az elmúlt 35 évben csaknem 90 százalékkal csökkent a szubantarktiszi Crozet-szigetekhez tartozó Disznó-szigeten élő királypingvin-kolónia mérete, amelyet egykor a világ legnagyobbjaként tartottak számon – állapította meg egy kutatócsoport, amely műholdas felvételekre alapozta eredményeit.

Az Antarctic Science című folyóiratban publikált tanulmány szerint az 1980-as évek eleje óta a kolónia mérete 88 százalékkal, vagyis nagyjából 500 ezer költőpárról 60 ezer párra csökkent. Egy költőpár a becslések szerint négy állatot – két szülőt és két fiókát – jelent, vagyis jelenleg hozzávetőlegesen 240 ezer pingvin él a szigeten.

Királypingvinek a bázeli állatkertben Fotó: MTI

„Ez óriási csökkenés” – mondta Henri Weimerskirch, a franciaországi Országos Tudományos Kutatási Központ (CNRS) munkatársa, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy bár a kolónia megfogyatkozásának okai a környezettel lehetnek összefüggésben, a jelenséget akkor is rejtély övezi.

Az 1960-as évek óta ismert kolónia a francia déli és antarktiszi területek természetvédelmi övezetében él. Az 1980-as években ezt tartották a világ legnagyobb királypingvin-kolóniájának, ám a terület elzártsága és nehéz megközelíthetősége miatt évtizedek óta nem mérték fel az állapotát.

A franciaországi Chizé Biológiai Központ kutatói most nagy felbontású műholdfelvételek segítségével térképezték fel, hogy mennyit változott a kolónia mérete azóta, hogy 1982-ben utoljára jártak szakemberek a szigeten. Az eredmények szerint

a csökkenés az 1990-es évek végén kezdődött, és valószínűleg a Déli-óceán területét érintő – és az 1997-es El Niño légköri jelenséggel összefüggő – jelentős éghajlati esemény indíthatta be.

Ez egy ideig befolyásolhatta, hogy a királypingvinek mennyi táplálékhoz tudnak hozzájutni, ahogy azt a Crozet-szigetek és a Kerguelen-szigetek más kolóniáinál megfigyelték. „Ezek a kolóniák azonban stabilizálódtak, míg a Disznó-sziget pingvinjeinek száma azóta is csökken” – mutattak rá a kutatók, megjegyezve, hogy azon a szigeten valami más is történhetett, amit azonban csak helyszíni vizsgálatokkal lehet kideríteni.

A háttérben álló lehetséges tényezők közé tartozik, hogy a nagy népsűrűség miatt sokkal kiélezettebb a helyzet a pingvinek között, különösen, amikor híján vannak a tápláléknak, ami felerősítheti a populáció csökkenését. Egy másik elmélet szerint a szigeten élő pingvineket valamilyen betegség, például madárkolera sújthatja.

Neked ajánljuk
Méhekkel tanulmányozzák Róma légszennyezettségét Rovarszámlálást tartanak Németországban Az Északi-sark olvadása és a cseppfolyós gáz Az EB és Bill Gates tiszta energiákkal foglalkozó befektetési alapot hozott létre Aszály: nemcsak az Ínség-szikla, hanem egy második világháborúban elsüllyedt hajó is felszínre került
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam