2018. november 13., Szilvia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Elhunyt Rakonczay Zoltán, akinek többek között a nemzeti parkokat is köszönhetjük

Életének 89. évében, szeptember 10-én elhunyt Rakonczay Zoltán erdőmérnök, az intézményes természetvédelem magyarországi atyja. A szakma az ő érdemének tartja a jelenleg 10 igazgatóságból álló magyarországi nemzetipark-hálózat kialakítását, a szükséges jogszabályi hátterének és működtetési rendszerének megteremtését.

A Nemzetközi Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 1968-ban állt elő a természeti értékek védelmét célzó akciótervével, amely pár évvel később az ENSZ hivatalos programja lett. 

A turizmust kiemelt népgazdasági ágazatként kezelő Magyarországon ennek hatására – az akkor elsősorban erdészek által felismert természetvédelmi irányelvek mentén – 1971-ben kormányrendelet született az országos jelentőségű természeti értékek védelméről. A felügyeletet a közvetlenül a Minisztertanács alá rendelt Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) látta el, amelynek élére 1972-ben nevezték ki Rakonczayt. Bár az előkészítés már zajlott,

a Hortobágyi Nemzeti Park 1973-as megnyitása neki is köszönhető. Ahogy a ma már Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületként ismert madártani egyesület 1974-es megalapítása is.

A Bükki Nemzeti Parkban található Fátyol-vízesés Fotó: Horsee/Wikimedia Commons

Rakonczay elnökségének második évében 96 gerinces állatfaj (48 emlős, 18 hal, 15-15 hüllő és kétéltű) került országos védelem alá – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően pénzben is meghatározva az így már korántsem csupán eszmei értéküket. Egy évvel később, 1975-ben a Duna–Tisza közén megalakult a Kiskunsági Nemzeti Park, az OTvH pedig a hatékonyság jegyében ésszerűsítette a természetvédelmi kategóriákat, országos és helyi jelentőségűekre osztva az természeti értékeket. 

A két évvel később alapított Bükki Nemzeti Park mellett az évtized végére harmincnál is több tájvédelmi körzet, közel száz országos és félezer helyi jelentőségű természetvédelmi terület létesült az országban 450 ezer hektáron; a természetvédelem fennhatósága így az ország területének 5 százalékára terjedt ki.

1992 és 1996 között a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán egyetemi docensként a környezetvédelmi tanszék vezetője volt, de tanított a keszthelyi agráregyetemen és az ELTE több karán is. Ezután kérték fel arra, hogy a földkárpótlással magánkézbe került természeti területek állami birtokbavételét miniszteri biztosként irányítsa.

Rakonczay Zoltán a Magyar Madártani Egyesület fennállásának 40 éves jubileumán Fotó: Kincses László/MME

1999-es felmentéséig több mint 100 ezer hektárnyi területet nyilvánított védetté. Közvetve a fennmaradó öt nemzeti park létrehozásában is kulcsszerepet játszott. Háromszáznál is több szakmai tanulmánya, több tucat kötete ma is az egyetemi ajánlott irodalom része.

Neked ajánljuk
Macskátlanítanának egy új-zélandi települést Három évig számolják majd, hány macska él Washingtonban Újabb különleges cet esett áldozatul a tengerben lebegő műanyagnak Hogyan állhatnánk másképp a hulladékhoz? Három tipp, amit érdemes ellesni a passzív házak építőitől
Tovább a forrásra: qubit.hu
Vissza
Hírfolyam