2018. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Hazánkban is egészségügyi kockázatokkal jár a klímaváltozás

Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot hazánkban – hívják fel a szerzők a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja Magyarországon.

Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetőjének írása a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg „A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon” címmel.

A hőség önmagában is ártalmakkal jár

A tanulmány szerint hazánkban 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik.

A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek. A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan fennálló magas hőmérséklet – olvasható a cikkben.

Hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg Fotó: MTI/Sóki Tamás

A szúnyogok és a kullancsok is több gondot okoznak majd

A szerzők a publikációban foglalkoznak a klímaváltozás további hatásaival is. Ezek között említik, hogy a változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is. Hazánkban elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is.

A nyugat-nílusi láz terjesztésében szerepet játszó ázsiai tigrisszúnyog megjelent hazánkban is Fotó: pixnio.com

Az allergén növényekre és az élelmiszer-biztonságra is hatással lesz

Emellett felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxintartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt.

Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére.

A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát.

Új, allergén növényfajok megjelenésére is számítani kell: ilyen például a parlagi rézgyom (képünkön) és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert Fotó: By Matt/Wikimedia Commons
Neked ajánljuk
Macskátlanítanának egy új-zélandi települést Három évig számolják majd, hány macska él Washingtonban Újabb különleges cet esett áldozatul a tengerben lebegő műanyagnak Megszépült a martonvásári kastély parkja Kitalálja, mivel működik ez a zseblámpa?
Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam