2018. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Egyre nagyobb problémát okoznak az inváziós kártevők

Több, távoli vidékről származó rovar az utóbbi években rendkívül elszaporodott Magyarországon. Ezekkel az idegenhonos állatokkal szemben sokszor a gyakorlott kertészek is tehetetlenek.

Szabó Sándorné Etelka a Kék Bolygó stábjának elmondta, hogy a kertjében nagy pusztítást végeznek a vándorpoloskák. Bár Etelka gyakorlott kertész, a kártevők ellen szinte tehetetlen. A zöldségféléken, szántóföldi növényeken a termések szívogatásával olyan elváltozásokat okoznak, amelyek miatt azokat lehetetlen eladni.

Az eredetileg Afrikából származó inváziós poloskafaj esetében bizonyított, hogy a klímaváltozás segíti a terjedésüket.

Hazánkban ugyancsak nagy tömegben fordul elő a márványospoloska – ennek a kelet-ázsiai rovarnak az elterjedése főként a kereskedelemhez köthető Fotó: Yerpo/Wikimedia Commons

Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa elmondta, hogy az enyhébb teleket az idegenhonos, főként trópusi eredetű fajok túlélik. Hozzátette, hogy idővel kialakulnak olyan állományaik is, amelyek gyorsan alkalmazkodnak az új környezethez, így a keményebb telek alatt sem pusztulnak el egyedeik.

Erdőket veszélyeztet a puszpángmoly

Szintén Kelet-Ázsiából származik a puszpángmoly is, amelyet táplálékával, a puszpánggal, más néven bukszussal hozhattak be, és néhány év elteltével elképesztő károkat okozott országszerte.

Biológiai vagy vegyi védekezés nélkül lárvája tarra is képes rágni a bukszusokat.

Puszpángmoly Fotó: pjt56/Wikimedia Commons

Bár a puszpángot hazánkban dísznövényként használjuk, nemcsak esztétikai és gazdasági jelentőségű a rovar kártétele. A Kaukázusban és Svájc területén egybefüggő erdőket alkot a puszpáng. Ezekre a területekre is eljutott a puszpángmoly: a Kaukázusban már politikai szinten keresik a megoldást arra, miként védekezzenek ellene, hogyan óvják meg az erdőket – hangsúlyozta Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének egyetemi docense.

A spanyol meztelencsiga jelenléte is kérdéseket vet fel

A Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete közösen egy internetes kérdőívet készített, hogy pontos képet kapjon a spanyol meztelencsiga jelenlétéről. A felmérés már 2005 óta zajlik, az idei, harmadik kérdéssor már a közösségi médiában is elérhető.

Spanyol csupaszcsiga táplálkozás közben Fotó: Japi/Wikimedia Commons

Segítségével azt is megtudhatják a kutatók, hogy mennyire és merre terjed el a kártékony és szapora puhatestű.

Egyelőre sok a kérdőjel a spanyol meztelencsiga jelenlétéről, amely nevével ellentétben nem Spanyolországból származik. A kérdőív talán abban is segíthet, hogy erre a kérdésre is választ kapjanak a kutatók.

A globális felmelegedés hatására új területeket meghódító rovarfajok nem csak a növényvilágban okozhatnak károkat – olykor komoly egészségügyi kockázatokat is hordoznak.

Neked ajánljuk
Macskátlanítanának egy új-zélandi települést Három évig számolják majd, hány macska él Washingtonban Újabb különleges cet esett áldozatul a tengerben lebegő műanyagnak Megszépült a martonvásári kastély parkja Kitalálja, mivel működik ez a zseblámpa?
Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam