2018. november 19., Erzsébet
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Két évünk van rá, hogy kitaláljunk valamit, különben vége a Földnek

A WWF kétévente adja ki nagyszabású kutatását. A publikáció elkészítése során minden adatot az 1970-ben feltárt viszonyokhoz igazítanak, attól kezdve rendelkezünk pontosabb adatokkal az élővilág helyzetéről. Ne legyenek illúzióink, a most nyilvánosságra hozottak egyáltalán nem festenek rózsás képet bolygónk helyzetéről. Az aggódóbbak azt is mondhatják: valóságos apokaliptikus víziót vetítenek a szemünk elé.

A Természetvédelmi Világalap 2018-as, Földünk állapotáról szóló jelentése (érdemes belenézni ebbe az igen jól áttekinthető tanulmányba) azt mutatja, hogy két évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni az élővilág és vele az emberi faj pusztulását. A WWF keddi sajtótájékoztatóján a nemzetközi helyzet mellett a magyar vizes élőhelyek állapotáról is szó esett. A frissen publikált tanulmány főbb megállapításait Berende Alexa, a WWF munkatársa ismertette.

1,8 bolygóra lenne szükségünk

Első látásra kissé hihetetlen adat, de a természet nyújtotta szolgáltatások értéke évente eléri a 125 billió amerikai dollárt.

Az élelmiszer-termelésünk 35 százaléka függ a természetes beporzástól, a világ lakosságának 10-12 százaléka él halászatból és haltenyésztésből, mindemellett maga a hal több mint 4 milliárd ember számára nyújt esszenciális fehérjeforrást. Nem nehéz látni tehát, mennyire függ fennmaradásunk a természettől.

Alapvetően a fogyasztásunk, a termelés, a piac, a finanszírozási és irányítási rendszerek azok, amik konkrét terhelői a Földnek.

E tényezők elsősorban az élőhelyek eltűnésében és pusztulásában, az idegen, invazív fajok és betegségek megjelenésében, az éghajlatváltozásban, a kizsákmányolásban és a környezetszennyezésben éreztetik hatásukat. Naiv elképzelés, hogy a biológiai sokféleség negatív irányban történő változása érintetlenül hagyja azon szolgáltatásokat, amelyekre nekünk, embereknek szükségünk van.

Infografika a WWF-jelentésből: A földhasználatra vonatkozó döntések közvetlen és közvetett negatív hatásai a biodiverzitásra 

Az 1800-as évek óta az emberiség létszáma a hétszeresére nőtt, ma már több mint 7,6 milliárdan élünk a Földön. A világgazdaság ezzel párhuzamosan 30-szorosára nőtt, az elmúlt fél évszázad változásai azonban minden korábbinál drasztikusabbak. Ez oda vezetett, hogy a vízválasztó 1970-es év óta

ökológiai lábnyomunk olyan nagyra növekedett, amit a bolygó már nem képes tolerálni, s eljutottunk oda, hogy jelenlegi szükségleteink fenntartásához 1,8 bolygóra lenne szükségünk.

Ugyan az elmúlt 50 év történései bővítették Földünk biokapacitását 27 százalékkal, ez messze nem elegendő igényeink kielégítéséhez, ugyanis ezzel egy időben lábnyomunk 190 százalékkal nőtt. A fejlődés nagyon jó, ennek árával viszont nem igazán tudunk megbirkózni, a tét jelenleg a természeti rendszerek stabilitása.

Ma már bolygónknak mindössze negyed részét nem érinti emberi tevékenység, ha pedig minden változatlanul folytatódik, 2050-re ez az arány mindössze egytizedre zsugorodik.

Forrás: WWF

Sokkoló adatok

Bár a közelmúltban számos olyan tevékenység kezdődött, ami igyekszik a bioszféra állapotát valamelyest javítani, az erőfeszítések nem nagyon vezetnek eredményre,

a biológiai sokféleség továbbra is drámai módon romlik.

1970 és 2014 között a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek, azaz évente körülbelül 2 százalékos romlással számolhatunk (ami már csak azért is döbbenetes, mert közben a védett élőhelyek területe és a fajvédelmi programok száma növekedést mutat).

A legnagyobb visszaesést az édesvizek fajgazdagságában lehet megfigyelni, a veszteség eléri a 83 százalékot.

Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6 százalék. Ez idő alatt

Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizesélőhelyek 35 százaléka eltűnt. 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdőnek inthettünk búcsút. Ami az emlősöket illeti, a számukra megfelelő élőhelyek 22 százalékkal csökkentek.

További sokkoló adat, hogy míg 1960-ban a madarak mindössze 5 százalékának gyomrában találtak műanyagot, 2018-ra ez az arány már 90 százalékra emelkedett.

Forrás: WWF

2020 vízválasztó lehet

Nem sok időnk maradt, a WWF szerint 2020-ra új, radikálisabb globális irányelvekre lesz szükség a fenntartható fejlődés jegyében. 

„Mi vagyunk az első generáció, akik tisztán látják a természet óriási értékét, és azt, hogy milyen hatalmas nyomást gyakorlunk rá. Talán mi vagyunk az utolsó generáció is, akik még tehetnek érte, és visszafordíthatják a természet pusztulását” – emelte ki Berende Alexa.

A mostantól 2020 végéig tartó időszak sorsdöntő lesz az emberiség történetében.

A teljes beszámoló az origo.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
A kaliforniai erdőtüzek fénye rávilágít a klímaváltozás valódi kockázataira Mi lesz a szén-dioxiddal? Tovább nőtt a kaliforniai tűzvész halálos áldozatainak száma Megéri energiatakarékosra cserélni a háztartási gépeket Melegebbé és szárazabbá válik Svájc a globális felmelegedés miatt
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam