2018. december 12., Gabriella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Léggömbsors, avagy mit okoz a héliummal töltött lufi a környezetben

Stephan Irwin, a Clemson University doktorandusza arra lett kíváncsi, hogy mi történik azzal a 15 ezer lufival, amit az egyetem futballstadionjában szurkolók minden mérkőzés során felengednek. Kiderült, hogy meccsenként 50 kilogrammnyi terhelést jelent a környezet számára, és az is, hogy számtalan állatfajt érintenek érzékenyen a levegőbe engedett lufik. Mindeközben a Föld héliumkészlete kimerülőben van.

Stephan Irwin vizsgálatai során 5600 lufi útját követte. Bár csak negyvenről derült ki, hogy pontosan hová pottyantak vissza, a megszerzett adatok így is sokatmondók. A léggömbök által megtett átlagos távolság 70 km körüli volt, a legtávolabbi 451 km-re (nagyjából Budapest–Prága távolságra) jutott. A lufik alig 12 százaléka robbant apró darabokra, 81 százalékuk szinte egészben jutott vissza a felszínre.

Fotó: eletestudomany.hu/Potyó Imre

Amikor a léggömb felrobban a légkörben, a hélium elillan, és a magaslégkörbe – sőt, egy része a világűrbe – távozik, a szétszakadt lufi pedig szabadesésben hullik vissza a földfelszínre.

Fojtó zsinórok

Bár a tengeri és szárazföldi állatfajok által elfogyasztott műanyagok ártalmas hatásait már sok esetben leírták, a tengerparti környezetben 4 év alatt lebomló, természetes latexből készült lufikat ezekben a tanulmányokban csak ritkán vették figyelembe.

Ez a teknős a ballon szintetikus szalagját nyelte le, ami rátekeredett a mellső lábára is
Fotó: balloonsblow.org

E hiányt részben pótolva Irwin azt is megvizsgálta, hogy a japán fürj, a vörösfülű ékszerteknős és a pettyes harcsa szervezete miként reagál a latexdarabok heti kétszeri fogyasztására. A vizsgált egyedek közül a teknősök 21 százalékának emésztőrendszerében talált lufitöredékeket, a fürjeknél és a harcsáknál nem.

Erre a sarlósfecskére nyaka köré tekeredett lufival találtak rá Fotó: balloonsblow.org

Találtak már sivatagi környezetben honos kaliforniai üregteknőst is, amely az elfogyasztott lufizsinórok és szalagok miatt lelte halálát. A Laysan-albatrosz és az ékfarkú viharmadár felnőtt egyedei és fiókái szintén előszeretettel fogyasztják a műanyagokat, ami lassabb növekedéshez, vagy egyedeik pusztulásához vezethet. A halak, szárazföldi madarak és gázlómadarak is veszélyeztetettek, amire számtalan szomorú példa volt már.

Csérre tekeredett lufizsinórok Fotó: balloonsblow.org

A Marine Conservation Society önkéntesei

2016-ban 53 százalékkal több lufimaradványt találtak a brit partok mentén, mint egy évvel korábban. Ezekről a környezeti hatásokról sajnos csak maroknyi lufieregető értesül, ám a léggömbök bűnlajstroma itt még nem ért véget.

Ez a lumma még időben megszabadult a lábára tekeredett lufitól Fotó: balloonsblow.org

Nélkülözhetetlen nemesgáz

Bár a lufikba kerülő hélium a világegyetem második leggyakoribb eleme, a földi tartalékok meglehetősen szűkösek, 25-30 éven belül ki is fogyhatnak. Pedig mára ez a nemesgáz számtalan modern technológia pótolhatatlan hozzávalójává vált.

Az évi 167 millió köbméter héliumfelhasználás 8 százaléka pazarlódik el lufieregetésre.

Vannak hasznos léggömbök is: a meteorológiai ballonok 75-80 perc alatt jutnak el mintegy 30 kilométeres magasságig, ezalatt pedig adatokat továbbítanak a fogadó meteorológiai állomásra. A meteorológiai szondák adatai nélkül elképzelhetetlen lenne az időjárás-előrejelzés, és az ózonréteg, valamint a magaslégkör kutatásának is fontos eszközei.

A halászsas fészekanyagnak szánja a tengerparton talált lufizsinórokat Fotó: balloonsblow.org

Közel a tűzhöz

A legtöbb hélium az USA-ban, Katarban, Algériában, Oroszországban, Kanadában és Kínában áll rendelkezésre, s minden esetben olaj- és földgázmezők keresése közben, véletlenül találnak rá. Egy tavaly bemutatott új módszerrel már kimondottan héliumkészletek feltárására is van lehetőség, és ha beválik, az némileg elodázhatná a közeljövőre datált kimerülést.

Rendkívül előremutatók azok a lufieregetést tiltó – az élővilágra gyakorolt káros hatásokat és héliumpazarlást egyaránt visszaszorító – törvényi rendelkezések is, amelyeket több amerikai államban, az ausztrál Queenslandben, illetve az Egyesült Királyság ötven városában hoztak.

A legközelebbi rendezvényen keressünk inkább mi, magyarok is más alternatívát: ültessünk emlékfákat, fújjunk buborékokat, vagy alakítsunk élőláncot.

Neked ajánljuk
Melyik volt az emberiség legpusztítóbb éve? Veszélyben a Föld tüdeje Földünk jövője 7500 tonna: már az űr is tele van szeméttel Pályázat innovatív, energiatudatosságra fókuszáló ötletekre
Tovább a forrásra: eletestudomany.hu
Vissza
Hírfolyam