2019. január 24., Timót
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Veszélyben a brazil természetvédő őslakosok

Brazíliában pár éve megöltek egy kambodzsai újságírót, mert az illegális fakereskedelemről akart írni. A Global Witness nevű nemzetközi civil szervezet – amely elsősorban a világban uralkodó korrupció leleplezésére alakult – ezután döntött úgy, hogy jelentést készít a környezetvédők helyzetéről és a rájuk leselkedő veszélyekről.

A terepen folytatott kutatások és különböző aktivista csoportok közreműködésével kiderítették, hogy a 2016-ot megelőző 10 évben folyamatosan növekedett a meggyilkolt környezetvédők száma. A 2015-ös év adatai különösen elborzasztók voltak. Az ok: a természetes források egyre fokozódó felszámolása az eddig érintetlen zónákban.

A Global Witness 185 áldozatot számolt össze 16 országban, ebből csak Brazíliában ötvenet. A második helyen a Fülöp-szigetek áll (33), a harmadik Kolumbia (26).

A 2016-os jelentés szerint a leginkább érintett ország Brazília, ahol nagyon elharapódzott a korrupció. A természeti forrásokban rendkívül gazda Amazónia egyike az utolsó érintetlen területeknek, és az illegális kereskedők mindenre készek, hogy kizsákmányolják a talajt és az erdőt. Ma a brazíliai fák 80 százalékát illegálisan döntik ki, a pálmaolaj, a különböző ásványi kincsek is hasonló utat járnak.

Az, hogy a favágókat nem büntetik meg, tovább bátorítja az illegális fakereskedőket. A kereslet egyre nagyobb, a közélet egyes szereplői pedig megvesztegethetők és

kiadják a kért engedélyeket a korábban védettnek nyilvánított területekre is.

A műholdas felvételek azt mutatják, hogy az őslakos területek (számozottak, zöld színnel) megőrzik az Amazonas esőerdőt, és akadályozzák az erdőirtást (más színű területek) Fotó: survivalinternational.org

A harc a régió megóvásáért egyre inkább a bűnbandák ellen folyik, amelyek terrorizálják a helyi lakosságot. Közülük kerül ki az áldozatok 40 százaléka.

Főleg annak a 240 indián törzsnek a tagjai, akik 900 000 emberrel az ország lakosságának 0,4 százalékát teszik ki.

A törzseknek azonban csak 1,5 százaléka él azon a 690 területen, amelyet elismer a kormány, és amelyeknek 98,5 százaléka Amazóniában van. Harcolnak azért, hogy megtarthassák a földjeiket, és ez az életükbe kerülhet. A jelentésben arra is rámutattak, hogy

a környezet az emberi jogok csatamezejévé vált, és ennek az első vonalban lévő lakosság az áldozata.

Az ősi földek, a természetes élőhelyek védelmezői másutt is állandó életveszélyben vannak – hívta fel a figyelmet a Global Witness. 2015 szeptemberében nagy port vert fel egy Fülöp-szigeteki eset, amikor Mindanao tartományban Michelle Campos aktivista apját, nagyapját és egykori tanítóját az egész családja szeme láttára ölték meg.

A terület elsősorban szénben, nikkelben és aranyban gazdag, és a bányatársaságok félkatonai szervezeteket bérelnek fel a védelmükre, melyek tagjai a gyilkolástól sem riadnak vissza.

A gyilkosok háborítatlanul élnek közöttük, közben az érintett lakosság földönfutóvá vált, és a kormány semmit nem tesz értük.

2016 márciusában Hondurasban Berta Cáceres is áldozattá vált. Ő szintén az őslakosok földjeinek védelméért szállt síkra mamutcégek gátépítéseivel és bányakitermeléseivel szemben. Cácerest, aki a Hondurasban mintegy 100 ezer lélekszámú Lenca törzsből származott, éppen 10 hónappal korábban tüntették ki a Goldman nemzetközi környezetvédelmi díjjal hazája természetes erőforrásainak védelmében kifejtett tevékenységéért.

A Global Witness a beruházók és a fogyasztók mértékletességére is apellál, mivel választásuknak közvetlen hatásuk van a helyzetre. Az értékes fa legnagyobb fogyasztói az Egyesült Államok, Kína és Európa.

A Survival az őslakosság védelméért harcol

Több civil szervezet között a Survival is harcol a környezetvédő aktivisták és az őslakosság védelméért. Ez a nemzetközi mozgalom az egyetlen, amely kizárólag az őslakosság érdekeit védi az egész világon. A Survival akkor indította el az Állítsátok meg a brazíliai népirtást! (Stop Brazil’s Genocide) kampányt, amikor a riói nyári olimpiai játékok miatt az egész világ figyelme Brazíliára irányult.

A kampánnyal akarták felhívni a figyelmet többek között a kihalással fenyegetett Kawahivák védelmére, vagy a Brazília déli részén élő guaranik elleni erőszakra és földrablásra. Mint mondták: a törzsi lakosságot évszázadok óta módszeresen irtották az amerikai földrészen, és ennek véget kell vetni. Ahelyett, hogy úgy tekintenek a törzsekre, mint „a haladás kellemetlen akadályaira”, a modern Brazília részeként kell őket is elfogadni.

Neked ajánljuk
Környezetvédők szerint több barna medvét kell betelepíteni a Pireneusokba Stabil a kenyai elefántpopuláció Ellentmondásos a helyzet a Föld tüdeje körül Íme a szélturbina, amelynek futballpályányi lapátjai vannak Banántermesztés Dél-Koreában – fantasztikus vagy rémisztő?
Tovább a forrásra: nepszava.hu
Vissza
Hírfolyam