2019. szeptember 17., Zsófia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Szent Miklós segítői, a rénszarvasok

A legtöbben úgy ismerik a rénszarvasokat, mint a Mikulás segítői, akik a fizika törvényeivel szembeszállva repülnek, és szállítják az ajándékokat. Ez a cikk nem a varázslatról fog szólni, hanem a tényekről. Mégis van benne egy kis csoda, ugyanis ezek az állatok különlegesebbek, mint gondolnád!

Hol élnek a rénszarvasok?

Skandináviában, Oroszország északi területein, illetve Kanadában és Alaszkában honosak, de Grönlandra és Izlandra is betelepítették. Legdélibb alfajuk a mongol Ujgurföldön él. Elterjedési területük tehát hatalmas, de a történelmi időkben még Lengyelországban és Németország egyes vidékein, a jégkorszakok idején pedig a mai Magyarország területén is előfordultak.

Fotó: agraroldal.hu

Az észak-amerikai alfajokat összefoglaló néven karibunak, az eurázsiaiakat pedig tarándszarvasnak nevezik. A rénszarvas elnevezés igazából a háziasított tarándszarvast jelenti.

Megpróbálkoztak a rénszarvas betelepítésével a déli félteke megfelelőnek vélt sarki területein is, de sehol sem sikerült igazán meghonosítani. 

Honnan ismerhetjük fel a rénszarvast?

Testét csokoládébarna, fekete, illetve fehéresszürke szőrzet borítja. A világosabb színű szőrzet leginkább a nyaktájékra és az állat farára jellemző, de az egyes testtájakat borító szőrzet színárnyalata igen változatos, általában jellemző egy adott földrajzi területre.

Feltűnő jellegzetessége, hogy csülkei különösen szélesek, laposak, annak érdekében, hogy az állat ne süppedjen bele a hóba és a mocsárba. Futás közben ízületei kattogó hangot adnak. Az agancs a legtöbb szarvasra jellemző, ám

a rénszarvas különleges amiatt, hogy nemcsak a bikáknak, hanem a teheneknek is van agancsuk.

A rénszarvasok testméretei is különbözők: testhosszuk 120–220 cm, marmagasságuk 87–140 cm, testtömegük pedig 60–318 kg.

Fotó: pixabay.com

Szarvas szarv nélkül?

Sokan különösnek tartják, hogy a szarvasnak nem szarva, hanem agancsa van. Az agancs szavunk nagyon „fiatal”, csupán 100 éves.

A nyelvújítás előtt nem tettek különbséget szarv és agancs között, pedig a különbség óriási: az üreges szarv a koponyával összenőtt szarvcsapból és az azt körülölelő szaruhüvelyből áll, mely alapjánál folyamatosan nő.

A csontalapú agancsot a szarvasfélék évente levetik, majd újranövesztik. A növekedés alatt az agancsot egy dúsan erezett bőrréteg fedi (háncs), ezen keresztül jutnak a tápanyagok az agancs csúcsába, ahol a tulajdonképpeni növekedés történik. Mikor az agancs elérte végleges hosszát, elhal az agancscsont, és az ezt fedő bőr elszárad. Ezt a bőrt ledörzsöli a szarvas. Az agancsváltás előtt a leválási helynél lebomlik a csontállomány, és könnyen leválik. Néhány nap múlva a rózsatőn újra megjelenik a bőr, és elkezd nőni az új agancs.

A rénszarvas agancsa igen változatos, érdekes alakú. Sok rénszarvasnál az agancs egyik ága (a gímszarvas szemágának megfelelő ág) lapátszerűen előremered. Az is gyakori, hogy a koronát alkotó ágak alatt az agancs hosszú szakaszon nem ágazik el, így a korona egyfajta „nyélen” ül.

Érdekességek a rénszarvasról

A sarkvidéki népek a tarándszarvast már ősidők óta vadásszák. Az eszkimók még mindig az ősi vadászati módszert alkalmazzák, kihasználva a szarvasok gyenge látását. Vonulási útvonalukon ember formájú kőtömböket állítanak fel, ezekkel a réneket zárt völgykatlanokba terelik, ahol az egész csordát lemészárolják.

Eurázsiában már legalább háromezer esztendeje háziasították. A tundrán és a tajgában, ahol más háziállatok használhatatlanok lennének, a rénszarvas a legjobb igásállat, húst és tejet ad, prémjét felhasználják ruhák és sátrak készítésére, csontja és ina különféle szerszámokhoz nyersanyag. Igazi univerzális háziállat.

Neked ajánljuk
Érdekes tanulmány: Az éghajlatváltozás nem érinti az Antarktisz összes gleccserét Új szigeteket fedeztek fel a Jeges-tengerben – gleccserolvadás után Öngyilkos tücskök, zombi csótányok és más parazitamesék A klímaváltozás már az amerikaiak szerint is probléma Kipusztulás fenyegeti a magyar tölgyerdőket
Tovább a forrásra: agraroldal.hu
Vissza
Hírfolyam