2019. március 26., Emánuel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Meglepő változások befolyásolhatják 2019-ben a biológiai sokféleséget

Jövőkutatók, környezettudósok és más szakemberek közös kutatás során olyan folyamatokat vizsgáltak, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak, de alapvető – akár jó, akár rossz – hatásuk lehet a Föld élővilágára. Az angliai Cambridge-i Egyetem biológusa által vezetett csoport tizenöt pontra szűkített listát állított fel.

A 2019-et meghatározó környezetvédelmi témákat a Scientific American ismertette.

1. Az Antarktisz körüli tengerfenék állapota

A vártnál gyorsabban olvadó antarktiszi jég az óceánba jutva megváltoztatja a part menti vizek sószintjét, és olyan hordalékot juttat oda, amely elpusztítja a tengerfenéken élő szervezeteket. Az olvadás a planktonok szaporodását is serkenti, megváltoztatva az ökoszisztémát. Ezek a folyamatok vagy több szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, vagy kivonják azt onnan, de hogy pontosan mi a hatásuk, még nem tudni.

2. Minden eddiginél több higany

A permafroszt, az állandóan fagyott sarkvidéki talaj 1,8 millió tonna higanyt tartalmaz, sokkal többet, mint becsülték, és kétszer annyit, mint amennyi a Föld más részein található. Ahogy a felmelegedés hatására felolvad a talaj, a higany a vízáramlásokba kerül, és szétterjedve könnyen kifejti káros hatását – az emberek agyát, szaporítószerveit is támadva.

Fotó: nepszava.hu

3. Műanyagszennyezés megoldásai

A műanyagszemét eltüntetése érdekében történtek kísérletek a műanyagok helyettesítésére vagy újrahasznosítására, de kevés figyelmet fordítanak arra a kutatók, milyen nem kívánt következményei vannak ezeknek az új eljárásoknak a teljes körforgásban. A biológiai lebontás, a növényekből előállított helyettesítők, az újrahasznosítások mind kihatnak az élelmiszerbiztonságra, a vízfelhasználásra, az ökoszisztémára.

4. Napozókrémcsere

Azok az aggodalmak, amelyek szerint a hagyományos napozókrémek aktív összetevői hozzájárulnak a korallok kifehéredéséhez, oda vezettek, hogy olyan anyagokat használjanak a bőr megvédésére, melyek kevésbé ellenségesek a környezettel szemben. Az egyik ilyen a shinorine, de ez az emberekben is gyulladásokat okoz, és mivel más biológiai hatásai még nem ismertek, a korallokat és más tengeri élőlényeket újabb veszélyeknek teheti ki.

5. Új kínai folyó

Hatalmas öntözőcsatornát terveznek Kína északi részén. A 60 milliárd köbméter évi vízmennyiséget szállító folyónak felmérhetetlen hatása lehet partjainak, de akár a távolabbi vidékeknek az ökoszisztémájára is, megváltoztatva Banglades, India és más országok vízellátását. A klímaváltozás elősegítése mellett akár még földrengések esélyét is növelheti a természetátalakítás.

6. Esőcsinálás a Tibeti-fennsíkon

Kína a Tibeti-fennsík szélén olyan rakétakilövő állomásokat állítana fel, amelyekről ezüst-jodidot juttatnának a légkörbe. Ez elősegítené a felhőképződést, és így esővízzel láthatnának el 1,6 millió négyzetkilométert. Ez tönkreteheti a magaslati hideg sztyeppét és a legelői ökoszisztémát, és az ott élő fajok eltűnéséhez vezetne.

7. Sótűrő rizs

Az élelmiszerbiztonság szempontjából hasznos lehet a sótűrő rizs, mert sok termelőterület túlságosan sóssá vált a növekvő tengerszint és az öntözés miatt. A termesztés érdekében azonban megművelt területekké alakíthatják át az óceánpartokat és a sós pusztákat, ezzel megváltoztatva az ökoszisztémát. A sótűrő rizs növeli az édesvíz iránti igényt is, mivel a bővülő termeléshez a sós vizet megfelelő szintre kell hígítani.

8. Nyílt génszerkesztés

Az USA úgy döntött, nem szabályozza minden részletre kiterjedően a növények génmódosítását. Az olyan eredmények, amelyek révén kevesebb kemikáliát kell használni a földeken, vagy nagyobb terméshez vezetnek, kisebb területen jót tehetnek a biodiverzitásnak, de lehet nem kívánt hatásuk is, vagy növelhetik is a vegyszerek használatát.

9. ómega-3-tartalmú növények

Genetikusok olyan olajos növényeket alakítottak ki, amelyek ómega-3 zsírsavat is tartalmaznak, ezzel növelve a tápértéküket. Ez visszaszoríthatja a halászatot, hisz az ómega-3-at főleg halakból vonják ki. Egy újabb olajféle megjelenése ezekben a növényekben azonban káros is lehet, mert a rajtuk élő rovarok nem szoktak hozzá, például deformált szárnyú lepkék nevelődtek rajtuk.

10. Növények mikrobiomja

A növényeken élő baktériumok összessége, a mikrobiom hatással van a növekedésre, a szárazságtűrésre, a betegségekkel szembeni ellenállásra. Ezeknek a mikrobáknak a génmódosításával már sok vállalkozás foglakozik, amiből a mezőgazdaságnak komoly haszna származhat. Jöhetnek olyan eljárások is, amelyek a biodiverzitást növelik. Lehetnek olyan eredmények, amelyek következtében kevesebb rovarirtó, műtrágya kell, olyan földeket is megművelhetővé téve, amelyek ma parlagon hevernek.

11. Az indonéz-maláj élővilág kihalása

Az indonéz és maláj szigetvilág területének mindössze két százaléka védett annak ellenére, hogy gazdag az élővilág, olyan nagyszámú élő szervezet található ott, mint sehol másutt a világon. Az olajpálma-ültetvények viszonylag kis területűek, de az erdőirtás növekszik, az olajpálma által elfoglalt területek nőnek, ami az ott élő ritka fajok nagyszámú eltűnéséhez vezet.

12. Mélytengeri halászat

Az óceánok 200 és 1000 méter közötti mélységben tele vannak halakkal, de a technika eddig nem tette lehetővé ezek kihalászását. Most több ország, köztük Norvégia és Pakisztán hozzákezdett ennek a vízrétegnek a kiaknázásához is. Az itteni halak azonban fontos szerepet játszanak az óceáni növények életciklusában, így a szén-dioxid-megkötésükben, ugyanakkor lassan szaporodnak és nőnek. Mivel az óceáni halászat globálisan még nincs hatásosan szabályozva, ez a folyamat rossz hatással lehet a populációkra és a folyamatokra.

13. Mikrobafehérjék állati hús helyett

Az állattenyésztés komoly hatással van a környezetre, sok földet kíván, rombolja a nitrogénciklust, üvegházhatású gázokat termel. Az állati fehérje iránti kereslet azonban nő, ezért lényeges, hogy csökkenjen az állattenyésztés környezeti hatása. Ennek egyik módja lehet az ipari méretű mikrobatenyésztés az állati fehérje kiváltása érdekében. Néhány módszer csökkentheti a földek terhelését, de növelheti az energiafelhasználást.

14. Biztosítás a Föld javára

A mexikói kormány, biztosítók és a The Nature Conservancy (Természetvédelem) nevű amerikai nonprofit szervezet biztosítási kötvényt dolgozott ki a karib-tengeri közép-amerikai korallzátony egy részére. A pénzügyi segítséget egy pusztító vihar után lehetne alkalmazni a helyreállítás érdekében, ily módon biztosítani azoknak az embereknek a létét, akik a természeti javaktól függenek.

15. A Montreali Egyezmény

Sokkal lassabban csökken a freongáztermelés, mint azt előrejelezték az 1987-es montreali egyezmény után, amelyben az országok kötelezettséget vállaltak az előállítás visszafogására. A kérdés: ha egy ilyen többoldalú nemzetközi egyezménynek nem lehet érvényt szerezni, mit érhet el bármilyen globális szabályozás? A világ válasza erre a helyzetre nagy hatással lehet a jövőbeni nemzetközi környezeti szerződésekre.

Neked ajánljuk
Yoda és Asterix: több mint száz új rovarfajt fedeztek fel egy indonéz esőerdőben A klímaváltozás nem csak a fákat, az ökoszisztémát is átalakítja Mezőgazdaság és természetvédelem Egy hét, amikor minden a fenntarthatóságról szólt Hazatért Gemencbe Zoltán, a jeladós fekete gólya
Tovább a forrásra: nepszava.hu
Vissza
Hírfolyam