Egyes állatokat rosszul, másokat jól érint a tenger felmelegedése a Déli-sarkon
Brit kutatók szerint azok az állatok kerülnek veszélybe a Déli-sark vizeiben, amelyek a jégtakarókra hagyatkoznak. Azok viszont, amelyek a tengerfenéken élnek, vagy a nyílt vizeken vadásznak, még örülhetnek is a felmelegedett tengervíznek.
A Brit Antarktiszi Felmérés (British Antarctic Survey) kutatói a munkahelyeken is használt kockázatelemző módszerekkel derítették ki, kit hogyan érint a klímaváltozás és a tengerek felmelegedése a Déli-sark körüli vizek élőlényei közül.
A Frontiers in Marine Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók a vízmelegedés, a tengeri jégtakaró visszahúzódása, és az élelmiszerellátás megváltozása szempontjából vizsgálódtak. Véleményük szerint
azok a fajok jól járnak, amelyek a legutóbbi jégkorszak óta folyamatosan mélyebb vizekbe húzódnak, de azok, amelyek a jégtakaróval élnek szoros kapcsolatban, rosszul járnak.
A klímaváltozás – a nagyon közeli jövőben – először a sekély vizeket, és az ott élő állatokat fogja érinteni.
Az algát evő, apró rákféle krillek száma folyamatosan fogyatkozik, ami veszélybe sodorja azokat az állatokat (hosszúszárnyú bálna, egyes pingvinfajok), amelyek velük táplálkoznak.
Mivel a császárpingvinek a jégtáblákon költik ki utódaikat, a kifejezetten veszélyeztetett fajok közé tartoznak.
A déli simabálna olyan planktoncsoporttal táplálkozik, amelyből a felmelegedés hatására több lehet, és a medúzák is jól járnak a melegebb tengervízben.
.jpg)
A tengerfenéken élő ragadozók és dögevők azért nem kerülnek veszélybe, mert ezen fajok nagy része már 20 ezer évvel ezelőtt, az utolsó gleccsermaximum idején kezdett visszahúzódni a tenger mélyebb vizeibe.
