A világ bálnavadászatáról fehéren-feketén
Az InfoRádió tavaly augusztusban számolt be arról, hogy hamarosan véget ér a bálnavadászszezon, mely időszak alatt több ezer állatot ölnek le. Az eddig véltnél jóval több delfint és kisebb bálnát ölnek meg évente, és vannak országok, amelyek a skandivánokon és japánokon is túltesznek a bálna- és delfinvadászatban.
A 2018-as bálnaszezon végén Japán 177 bálna megölését jelentette. A Feröer-szigeteken is folytatódott a több évszázados hagyomány, amelynek jegyében nyaranta 800 delfint és kis méretű bálnát mészárolnak le a helyiek. Izlandon két év szünet után 2017 nyarán vadásztak újra közönséges barázdásbálnára.
A bálnavadászattal már időszámításunk előtt 3000 körül is foglalkoztak az emberek. Az első nagy bálnavadászok a baszkok voltak, akik a 16. században évről évre átszelték az Atlanti-óceánt, és a ma Kanadához tartozó Új-Fundland térségében vadásztak. Legjövedelmezőbb éveikben akár 400 bálnát is megszigonyoztak.
A 18-19. században újabb országok csatlakozásával vált ipari méretűvé ez a tevékenység, több tízezer állat vesztét okozva. Először a nagyobb méretű fajokat pusztították el, majd azok megfogyatkozásával a kisebb bálnafajok következtek.
Így egyre kevésbé volt jövedelmező a bálnavadászat, de egyre több állatot öltek meg. A következmény: az 1933-ban kifogott 30 ezer bálnából 2,5 millió hordó bálnazsírt nyertek ki, 1967-ben a kétszer ennyi bálnából csak 1,5 milliót.
Az emberek látásmódja a 60-as, 70-es években változott meg, a víz alatti filmek és a bálna énekét bemutató hanghordozók hatására. A közvélemény nyomása bizonyult a leghatásosabbnak a bálnavadászat visszaszorításában. Az 1986-ban létrejött, teljes vadászati tilalmat elrendelő nemzetközi bálnavadászatot szabályozó egyezmény részben feleslegesen született meg, mivel
Japán, a Szovjetunió és Norvégia visszautasította a szabályozást, pedig ezek az országok voltak felelősek az ipar 80 százalékáért.
Japán végül 1987-ben csatlakozott a moratóriumhoz, és hivatalosan leállította a kereskedelmi célú bálnavadászatát, de kiskapuként „tudományos céllal” vadássza azóta is a bálnákat. Ausztrália 2014-ben nyert pert a Hágai Nemzetközi Bíróságon Japánnal szemben, s akkor egy évre le kellett állítsák a japánok a vadászatot, de töretlenül folytatták a gyakorlatot. 2018 márciusában 333 csukabálna leölése után tértek haza a japán bálnavadászhajók a Déli-óceánról, és bevallottan 177 csuka- és tőkebálnát öltek meg a Csendes-óceán északnyugati vizein az év során.
Közben Izland egyetlen bálnavadász-vállalata bejelentette, hogy két év szünet után ismét vadásznak a második legnagyobb bálnafaj egyedeire, a barázdásbálnára.
A cég 191 példány elejtésére kapott engedélyt, a bálnazsírt és -húst pedig Japánba exportálták. Az északi ország ugyanakkor azt is közhírré tette, hogy a 2003-ban felújított bálnavadászatuk óta 2018-ban ölték le a legkevesebb csukabálnát, és leállnak a faj halászatával, mert az állatok a szigettől távolabbi vizekbe húzódtak, és nem kifizetődő a cégnek utánuk küldeni az embereket.
Az Izland és Norvégia között fekvő, a Dán Királysághoz tartozó Feröer-szigeteken évszázados hagyománya van a grindnek, amikor kis termetű bálnákat és delfineket a sekély vízbe, egy-egy öbölbe terelnek, s ott elvágják az állatok torkát. Az évenkénti hivatalos 800-as kvótánál van hogy többet, van hogy kevesebb állatot ölnek le.
A delfinek vadászata is nemzetközi jelenség. Környezetvédő szervezetek csoportja tavaly július végén tette közzé jelentését, miszerint világszerte az eddig véltnél jóval több, százezer delfint és kisebb bálnát ölnek meg évente.
A listavezető országok:
- Peru évi 15 ezer, Nigéria 10 ezer állatot öl meg.
- Több ezer delfint és bálnát ejtenek el Brazíliában, Venezuelában, Madagaszkáron, Indiában, Dél-Koreában és Malajziában, de Olaszországban és Törökországban is volt rá példa.
Az állatokat szigonnyal meglövik, hajókkal és hálókkal körbekerítik, majd dárdával, macsétával, lőfegyverrel, késsel, horoggal vagy dinamittal végzik ki.
A delfineket elsősorban a húsuk miatt ölik meg, amelyet csaliként használnak fel cápára és tonhalra vadászva.
A nagy bálnákkal ellentétben a delfineket és a kisebb bálnákat nem védi a kereskedelmi halászat elleni nemzetközi moratórium.
Megrázó képek erős idegzetűeknek a Feröer-szigeteki bálnavadászatról:
.jpg)
