Mintegy húszezer lumma pusztult el Hollandia partjainál
Becslések szerint mintegy húszezer lumma pusztult el Hollandia partjainál, több száz madártetemet a tengerpartra sodort a víz. A szakemberek értetlenül állnak a vadmadarak tömeges pusztulása előtt. A tengeri sziklákon költő lummák az ember okozta környezetszennyezésre nagyon érzékenyek.
Az életük legnagyobb részét a tengereken töltő madarak tetemei a múlt hónapban kezdtek megjelenni az északi Wadden-szigetektől a déli Zeelandig. Több száz beteg madarat madárkórházakban kezelnek.
Mardik Leopold, a Wageningeni Egyetem biológusa elmondta, hogy Hollandiában a nyolcvanas-kilencvenes évek óta nem láttak ekkora mértékű pusztulást.
Feltételezésük szerint a rossz idő és valami váratlan esemény együttese okozta a vadmadarak elhullását, és próbálják keresni, mi lehetett az utóbbi.
„Néhány madarat felboncoltunk, ők egészségesnek tűntek, de nagyon lefogytak, és valami gyomorproblémájuk lehetett, ami éhezést eredményezett. Nagyobb mintát kell vizsgálnunk, ezért kérjük az embereket, hogy gyűjtsenek madártetemeket számunkra”
– idézte Leopoldot a The Guardian című brit napilap honlapja. A szakemberek
az egyik lehetséges oknak tartják annak a 291 konténernek a tartalmát, amelyek január másodikán egy nagy viharban kiszabadultak egy teherszállítóból az Amszterdamtól északra elterülő Ameland szigettől északra.
Eddig 16 hajó vett részt a Mediterranean Shipping cég konténereinek kimentésében az Északi-tenger vizéből, de a nagyszabású munka legalább hat hónapig elhúzódik. 50 konténert egyáltalán nem találtak meg, de gyorsan kell cselekedni, mert nehezek, és belefúródnak a homokos tengerfenékbe.
Nem tudjuk pontosan, mi volt a konténerekben, de minden bizonnyal műanyagok és vegyi anyagok”
– tette hozzá Leopold.
Állatorvosok a következő napokban újabb száz lummát boncolnak fel, hogy a probléma okára bukkanjanak.
A lummapopuláció mintegy két százaléka – több mint 130 ezer egyed – él az Északi-tengeren, a holland partok térségében. A mostoha időjárásban a gyengébb madarak rendszeresen elpusztulnak, és tetemüket partra mossa a víz, de nem ilyen nagy számban.
A tengeri sziklákon költő lummák az ember okozta környezetszennyezésre nagyon érzékenyek.
