2019. március 26., Emánuel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A hazai erdőket is átalakítja a klímaváltozás

Fokozódó aszályos időszakok, jégtörések, szélviharok, semmiből felbukkanó, hatalmas pusztítást véghez vivő parányi kártevők. A hazai erdők számára már a jelen is épp elég kihívást tartogat, de vajon mi vár rájuk a jövőben? A Turista Magazin szakértő írása a témáról.

2003–2004 nyarán a Zala megyei bükkösök hatalmas területen pusztultak el. Hasonló esetet csak az 1800-as évekből jegyeztek fel. A fák pusztulását elsősorban a zöld karcsúdíszbogár és egy szúbogár okozta. A rovarok tömeges elszaporodásán kívül azonban valami más is kellett az erdők pusztulásához. Mégpedig az, hogy az évezred elejének sorozatos aszályai legyengítsék a bükkfákat, amelyek így már nem tudtak védekezni a kártevők támadásai ellen.

Aszályok és zivatarok

A klímaváltozás hatásairól egyelőre nehéz bármi biztosat mondani, a kutatók a várható változásokat próbálják előrevetíteni. Magyarországon, földrajzi helyzetéből adódóan, nem egyértelműek a klímaváltozás hatásai. A legvalószínűbb, hogy a jövőben a mostaninál is jelentősebb melegedés és szárazodás várható. „Főleg a csapadék szempontjából nem egyszerű a helyzet” – mondja Ódor Péter, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. „Az éves csapadékmennyiség nem feltétlenül fog változni. A téli csapadék mennyisége elképzelhető, hogy növekszik, ezzel szemben a növények számára leginkább hasznosítható nyári csapadék csökkenni fog. Hosszabb és gyakoribb aszályokra kell felkészülni, de emellett várhatóan a csapadék nagyobb része zivatarok formájában fog lehullani, ami szintén kevésbé hasznosítható a növények számára.”

A jövőben az erdőzónák várhatóan fokozatosan eltolódnak. A bükkösök zónája, amely a legcsapadékosabb hegy- és dombvidékeket foglalja magában, egyre inkább átmegy a gyertyános-tölgyesek zónájába, a gyertyános-tölgyeseké inkább a cseres-tölgyesébe, a zárt erdők zónája pedig egyre inkább az erdőssztyepp felé fog eltolódni, vagyis zárt tölgyesek helyett egyre inkább fellazuló élőhelyek, cserjések és gyepek mozaikja fog megjelenni.

Az erdészeti klímaosztályok területének eltolódása – Az erdészeti gyakorlatban klímajelző fafajokkal, illetve faállománytípusokkal jellemzik és határolják el az egyes klímaosztályokat. (Jelenleg az erdősztyepp a legszárazabb klímaosztály hazánkban.) Sötétzöld: bükkös; Világoszöld: gyertyános-tölgyes; Sárga: kocsánytalan tölgyes, illetve cseres; Bordó: erdősztyepp; Barna: sztyepp Fotó: turistamagazin.hu/dr. Führer Ernő, dr. Gálos Borbála

Hogyan tudnak a fák mindezekhez a változásokhoz alkalmazkodni? Mátyás Csaba, a Soproni Egyetem professzora, az Erdőmérnöki Kar klímahatás-kutató csoportjának vezetője szerint a fák alkalmazkodhatnak a szélsőségekhez például úgy, hogy növekedésük lassul az adott évben, vagy úgy, hogy az adott populációban csak a megfelelő alkalmazkodóképességgel rendelkező egyedek élnek túl, illetve örökítik tovább génjeiket, vagy úgy, hogy az érzékenyebb fajok az adott élőhelyen kihalnak. A természetes vándorlás csak nagyon hosszú távon működik, gondoljunk itt például a bükk jégkorszak után meginduló és még jelenleg is tartó, észak felé vándorlására. „A mostani változás azonban túl gyors, és épp ez a baj.”

A gyapottok-bagolylepkének jól jön a klímaváltozás

Az elmúlt évtizedekben egyre másra kerültek elő olyan kártevők, amelyek bár jelen voltak a hazai erdőkben, eddig komolyabb pusztítást nem okoztak, és olyanok is, amelyek távoli vidékekről kerültek hozzánk. Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársának elemzéséből kiderül, hogy az utóbbi két évtizedben több idegenhonos erdei kártevő jelent meg a hazánkban, mint az azt megelőző 110 évben. Ennek részben az is oka, hogy a globális kereskedelem révén a fajok nagy távolságokat tudnak megtenni. Németországban találtak például olyan ázsiai lombfacincért, amely egy Kínából érkezett, lakkozott asztalból bújt elő. Az viszont, hogy ezek a kártevők túlélnek nálunk, már az enyhébb teleknek köszönhető.

Araszolnak a tölgy búcsújáró lepke hernyói Fotó: turistamagazin.hu

A teljes cikk a Turista Magazin oldalán olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Guinness-rekord-kísérlet: Március 21-én te is ölelj meg egy fát egy percre! A hadsereg védi az Amazonas környezetét Peruban (videóval) Újraéleszthetők az elpusztult erdők is Egy hét, amikor minden a fenntarthatóságról szólt Hazatért Gemencbe Zoltán, a jeladós fekete gólya
Tovább a forrásra: turistamagazin.hu
Vissza
Hírfolyam