2019. május 22., Júlia, Rita
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Klímaváltozás: visszatérünk az 50 millió évvel ezelőtti pliocén klímába?

Az emberiség nagy, közös időutazásba fogott: az elmúlt két évszázad alatt 3 millió évet ugrott vissza az időben, így néhány éven belül a kőkorszak közepén találhatja magát – legalábbis ami a földi klímát illeti. A légkör szén-dioxid-tartalma mára annyira megközelítette az utoljára a pliocén korszakban tapasztalt mértéket, hogy egyes kutatók szerint tíz év múlva abban a klímában találjuk magunkat, amikor a mamutok alakultak ki, és a korai emberelőd, az Australopithecus pattintotta első kőszerszámait.

Az ipari forradalom óta tartó időutazásnak a sebessége is exponenciálisan nő: miközben az utóbbi két évszázadban mindössze 3 millió évet sikerült megtenni,

egy újabb évszázad alatt akár további 45-50 millió évet is legyűrhetünk.

A Wisconsini Egyetem földtörténészei, valamint más amerikai és brit kutatóintézetek tudósai a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban azt jósolták:  2150-re (földtörténeti értelemben egy röpke pillanat alatt) az emberiség egyszercsak az 50 millió évvel ezelőtti eocénben találhatja magát.

A Balázs Zsuzsanna által jegyzett cikkben az is olvasható, hogy a dinoszauruszok pusztulása után 15 millió évvel, amikor az emlősök robbanásszerűen szaporodni kezdtek, a Föld átlagos hőmérséklete 13 Celsius-fokkal haladta meg a mait. A sarkokat burjánzó őserdő borította, az embernek pedig még nyoma se volt.

A pliocén korszakban élt korai emberelőd, az Australopithecus Fotó: Pinterest

A pliocén elején Európát pálmaerdők borították, a Kárpát-medencében a mai szubtrópusinak megfelelő időjárás volt. Az évmilliók alatt csökkenő átlaghőmérséklet hatására, a pliocén korszak végére számos fa-, növény- és állatfaj eltűnt. Különösen a gerinctelenek, ősi halfajták és kétéltűek lettek az enyészeté. A túlélők (pl. krokodilok, teknősök) változatossága erősen visszaesett.

A gerincesek terjedésének viszont kedvezett a fokozatos lehűlés.

Így nézett ki a Föld felszíne a pliocénben Fotó: qubit.hu

A kutatócsoport a nemzetközi klímabizottság által 2019-re előrevetített klímamodelleket hasonlította össze mindazzal, amit a geológusok egy-egy földtörténeti korszakról ma tudnak: a korai eocént, a középső pliocént, a 115-130 ezer évvel ezelőtti átmeneti felmelegedést, azaz interglaciális korszakot, a holocén középső időszakát, az iparosodást teljesen megelőző, Kr. előtti 2. évezredet és a 20. századot. Különféle szimulációban, több különböző jövőbeli klímamodellt egybevetve arra jutottak, hogy

legkésőbb 2040-re feltartóztathatatlanul beköszönt a pliocén korra jellemző klíma. Ha az emberiség csökkenti a légkörbe jutó üvegházgázok mennyiségét, az éghajlat több tíz- vagy százezer évre a középső pliocénnek megfelelő formában stabilizálódhat.

Az előrevetített változás várható üteme 2020 és 2200 között Fotó: news.wisc.edu/A tanulmány szerzőinek illusztrációja

Akkoriban alakult ki a Himalája, a Panama-földszoros és a Bering-szoros is.

A mainál átlagosan 2-4 fokkal melegebb hőmérséklet ellenére ekkor kezdtek kialakulni a sarki jégtakarók. A pliocén klíma azonban azzal járna együtt, hogy Grönland és Antarktika nyugati része teljesen, utóbbi keleti fele pedig túlnyomórészt jégmentessé válna.

A tengerszint a pliocén korban legalább 10, de akár 40 méterrel is meghaladhatta a mait. (A mostani felmelegedés hatására 20-25 méteres tengerszint-emelkedést jósolnak.)

Mennyire tudunk majd alkalmazkodni?

A felmelegedés a klímakutatók szerint a földrészek belseje felől halad majd a széleik felé. A kontinensek közepén akár 5-6 Celsius-fokkal, vagy még többel nőhet az évi átlaghőmérséklet, a partvidékeiken jelentősen megnő a csapadék mennyisége, a jégsapkák olvadása pedig biztosítja a sarkok területén a manapság a mérsékelt égövre jellemző helyi klímát.

A cikkíró rámutat, hogy van egy jó hír is: az, hogy ilyen körülmények között egyáltalán nem lehetetlen élni. Jóformán minden földi fajnak van olyan elődje, amely a pliocénben élt, sőt a legtöbb mai fajnak eocénbeli őse is akad. Mi több, a földtörténészek szerint a pliocénben és az eocénben is gazdagabb volt a flóra és a fauna, mint manapság.

A Föld eddig is ciklikusan hol lehűlt, hol pedig felmelegedett. Más kérdés, hogy mindez az emberek keze nyoma nélkül több millió év alatt történt.

Nem szólva arról, hogy az evolúció is ehhez az ütemhez van szokva. Arról ugyanakkor szinte semmit nem lehet tudni, hogy a jelenlegi növény- és állatvilág mennyire lesz majd képes alkalmazkodni a különösen gyorsan változó környezethez.

Balázs Zsuzsanna teljes írása a qubit.hu-n olvasható.

Neked ajánljuk
Egyszerre két sírt ás magának az emberiség Kiadták a teljes jelentést arról, hogy egymillió fajt fenyeget a kihalás Magyarországnak is hasznos lesz az új uniós növény-egészségügyi szabályozás Egy egész gyár is lehet karbonsemleges Zéróemissziós taxi a levegőben
Tovább a forrásra: qubit.hu
Vissza
Hírfolyam