2019. szeptember 18., Diána
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Botanikusok és erdészek összefogása veszélyeztetett növényfajokért

Hóvirág, pirosló hunyor, magyar vadkörte – ezen növények jövőjét is biztosítja a Pilisi Parkerdő és az ELTE Füvészkert közös fajmegőrző programja. Ritkán gondolunk bele abba, hogy a tavasszal erdeinkben nyíló, s mindannyiunkat  gyönyörködtető virágok sok fajának megőrzése mögött komoly szakmai munka áll.

A Pilisi Parkerdő számos természetvédelmi, élőhely- és fajmegőrzési programja között kiemelt helyet foglal el a Visegrádi Erdészet Bertényi Miklós Füvészkertjében elindított, ritka vagy veszélyeztetett növényfajok megmaradását segítő, úgynevezett ex situ program.

Pirosló hunyor Fotó: parkerdo.hu

Az eljárás során a természetes ökoszisztémával kapcsolatban nem álló, gyűjteményes kertekben szaporított növényeket több lépésben telepítik vissza eredeti élőhelyükre. A köztes lépcsőfokot az erdészeti arborétumok jelenthetik, amelyek a növények számára a természetes élőhelyükhöz leginkább hasonló állapotokat biztosítják. Így elkerülhetők a növényeket ért sokkhatások, hiszen az állandóan gondozott környezetből egyből a természetbe kiültetett fajok sokszor nem képesek tolerálni a mostohább körülményeket, ezért hamar elpusztulnak.

Hóvirág a Pilisben Fotó: parkerdo.hu

Az aktív természetvédelem, ezen belül az ex situ növényvédelmi eljárások jelentősége néhány éve folyamatosan növekszik.

Korábban a passzív természetvédelem elsősorban arra törekedett, hogy a veszélyeztetett területeket jogi úton védetté nyilvánítsák, és azokat a lehető legtöbb külső hatástól megóvják. A módszer nem mindig vezetett eredményre, ezért van szükség az aktív, cselekvő beavatkozásokra is.

„A növényvilág védelmét szolgáló aktív beavatkozások igen fontos típusa az ex situ eljárás. A módszer lényege, hogy az egyes növényi egyedeket vagy azok szaporításra alkalmas részeit a természetes előfordulási helyükről eltávolítva, mesterséges körülmények közé helyezik. Az eljáráshoz az esetek többségében valamilyen szaporítási program is kapcsolódik, az előnevelt növényeket pedig visszajuttatják a faj természetes élőhelyére. A Bertényi Miklós Füvészkertünkben folyó program a kezdeti szakaszában tart, a kihelyezett védett fajok még csak harmadik vegetációjukat kezdik. Jó hír viszont, hogy a növények megmaradása szinte százszázalékos, a tavalyi esztendőben pedig már több faj virágzott és magot is érlelt” – mondta el Némedy Zoltán, a Visegrádi Erdészet vezetője.

Magyar vadkörte (Pyurs magyarica) Fotó: ngt-erdeszet.efe.hu

Az ELTE Füvészkert és a Visegrádi Erdészet közötti együttműködés keretében Budapest belvárosából már közel negyven védett növényfajt telepítettek ki a Pilisi Parkerdő Zrt. Bertényi Miklós Füvészkertjébe, ahol a védett növények számára a természetes élőhelyükhöz közeli körülményeket tudnak biztosítani. Ezek a fajok egyébként kivétel nélkül megtalálhatók a Visegrádi-hegység természetes élőhelyein is.

A botanikusok és erdészek közös célja, hogy a füvészkertbe telepített fajok stabil populációt hozzanak létre, és képesek legyenek a szaporodásra.

A Bertényi Miklós Füvészkert bejárata Fotó: parkerdo.hu

Az eredményektől függően kezdődhet a program utolsó, de talán legizgalmasabb szakasza: a visszatelepítés. Ha az erőfeszítéseket siker koronázza, megkezdődhet az olyan kimondottan ritka, veszélyeztetett vagy teljesen eltűnt fajok visszatelepítése is, mint a farkasboroszlán vagy a papucskosbor.

Neked ajánljuk
139 faj kapott új vagy fokozottabb védelmet Segítsük ezt a fenséges, tiszteletet érdemlő ragadozót! (videóval) Muzsikál az erdő a Körösök völgyében – Programok Gyulán és környékén Jó hír, hogy hosszú idő után idén kisebb lesz az ózonlyuk (videókkal) Környezetbarát textilkollekciót vezet be a Lidl
Tovább a forrásra: parkerdo.hu
Vissza
Hírfolyam