Áramütés tizedeli a hazai madárállományt

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője a Magyar Nemzetnek nyilatkozott annak kapcsán, hogy

az E.ON szakemberei 161 ponton cseréltek fészektartókat, szigeteléseket és oszlopkapcsolókat a Marcal-medence Natura 2000 területén.

A 104 millió forintos uniós támogatással megvalósult fejlesztés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakembereinek javaslata alapján készült el.

Az E.ON munkatársai az új fészektartókra fonott fészekalapot tettek, hogy vonzóbb legyen az új hely a gólyapároknak. A régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították, ahol az akár évtizedes fészek többmázsásra hízott és veszélyessé vált, oda is új, fonott alap került. A kikelt gólyafiókák védelme érdekében a repülésük irányába eső hálózati elemekre védőburkolatot tettek, emellett kiülőket szereltek fel, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől. A nemzeti park által kijelölt pontokon oszlopkapcsolókat és transzformátorállomásokat is átépítettek a gólyák és más védett madarak védelmében.

Csak néhány szerencsés állat jut el a kórházig
Fotó: magyarnemzet.hu/Éberling András

Az MME tavalyi lakossági felhívására – amelyben azt kérték, hogy mindenki jelezze, ha a környezeté­ben egy madár áramütés következtében pusztul el – 788 elhullott állatról érkezett bejelentés, melyek csaknem harmada fehér gólya volt, ami a 4400-5500 páros állományt tekintve igen jelentős.

A megoldás az lenne, ha az áramszolgáltató cégek a légvezetékeket földkábelekre cserélnék.

Mivel a körülbelül 100 ezer kilométer hosszú, mintegy egymillió oszlopot tartalmazó vezetékhálózat földbe süllyesztése (ahol lehet) és madárbarátra cserélése több száz milliárd forintba kerülne, így az áramszolgáltatók keresik a köztes megoldások lehetőségét. A szóvivő szerint a földkábelezés a cégek érdeke is lenne, mert a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban bekövetkező viharok komoly károkat okoznak a vezetékhálózatokban.