2019. szeptember 22., Móric
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Groot is segíthet a növények népszerűsítésében

Létezik egy kifejezés, amely a körülöttünk élő növényvilág alulértékelését jelenti: a „növényi vakság”. Jelentése az, hogy hajlamosak vagyunk nem észrevenni a körülöttünk lévő növényvilágot. Ennek egyik oka az, hogy az ember kevésbé képes azonosulni egy növénnyel, mint akár egy alacsonyabb rendű állattal. Ezt a szakadékot hidalhatják át olyan kitalált növénykarakterek, amelyek emberi jellemvonásokkal rendelkeznek.

Gondoljunk csak a Gyűrűk Urából ismert entekre, Grootra, a Marvel-univerzum szuperhősére, vagy Szűzanyóra a Pocahontasból, mind emlékezetes figurák, mert növényi létük mellett emberi tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Groot, a Marvel-univerzum szuperhőse Fotók: magyarmezogazdasag.hu

Most gondoljon egy állatra, amit utoljára látott. Emlékszik a színére, méretére, alakjára? Könnyen meg tudja különböztetni más állatoktól? Most ugyanezt képzelje el egy átlagos növénnyel. Ha Önnél is az állatok mentális képei élesebbek, mint a növényeké, nincs egyedül.

A kisgyerekek egy állat esetében sokkal előbb felismerik, hogy élőlénnyel van dolguk, mint azt, hogy a növények is élő szervezetek.

Különböző tesztekkel bebizonyították, hogy az ember az állatok képeit sokkal gyorsabban elő tudja hívni, mint a növényekét. Ezt erősíti meg egy amerikai tanulmány, ahol gyorsan felvillanó képekkel tesztelték a figyelmet. A vizsgálat alapján megállapították, hogy a tesztalanyok az állatok képeit pontosabban észlelték, mint a növényekét. Ez a tendencia olyannyira elterjedt, hogy az amerikai botanikus és biológus pár, Elisabeth Schussler és James Wandersee 1998-ban megfogalmazott rá egy kifejezést. Ez az úgynevezett „növényi vakság”, mely a növények saját környezetükben való észrevételének hiányát jelenti.

A növényi vakság nem meglepő módon a növények lebecsülését és a növényvédelem iránti korlátozott érdeklődést eredményezi.

A növénybiológia-képzések a világ minden táján szédítő ütemben állnak le, és a növénytudomány állami finanszírozása megcsappant.

Az urbanizációnak köszönhetően az emberek kevesebb időt töltenek a szabadban, elidegenednek a természettől, ami egyre nagyobb növényi vakságot okoz, ezáltal közvetett úton a környezetszennyezés mértéke is növekszik.

Elisabeth Schussler, a Tennessee Egyetem biológiaprofesszora szerint az emberek csak azokat a dolgokat ismerik fel vizuálisan, amellyel tisztában vannak, és amit ismernek. Ez a jelenség problémákat szül, ugyanis a növényvédelem fontos eleme a környezeti egészségnek és az emberi jólétnek. A növénykutatás döntő fontosságú számos tudományos áttörés számára, az élelmiszergyártástól a hatékonyabb gyógyszerek előállításáig.

A cikk a magyarmezogazdasag.hu oldalon olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Egy szomorú tőzsde abszolút favoritja: a rózsafa Drónok veszélyeztetik az állatok életét a Tátrában Kis képes lepkeház – Könyv és művészeti alkotás Trópusi vihar pusztít Houstonban Villanytaxik száguldoznak a Szajnán
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam