2019. szeptember 22., Móric
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Csak néhány kiválasztott tudja, hol áll a világ legidősebb fája

Nem is olyan könnyű meghatározni, melyik a világ legidősebb fája. Az első helyért a majdnem tízezer évesre becsült Öreg Tjikko és a Pando nevű, nyolcvanezer éves gyökerű nyárfa száll szembe az amerikai Matuzsálem-fával. A Guinness-rekordok Könyve szerint utóbbi a nyertes.

Hogy miért? Mert a Pando és a Tjikko viszonylag új klónhajtások egy nagyon régi gyökérzetről, míg a simatűjű szálkásfenyő minden része valóban 4850 éves. Óvják is a kíváncsi turistáktól, nehogy valaki kárt tegyen benne.

A fa, amiről szinte senki sem tudja, hol van

Földünk legidősebb élőlényét olyan nagy erőkkel őrzik, hogy 1957 óta néhány szakértőn kívül senkinek sem árulják el, pontosan hol található. Annyit tudunk, hogy Kalifornia állam keleti részén, az Inyo-hegység magashegyi cserjehatárán, az Inyo nemzeti erdőben áll, sok-sok társával ligetet alkotva. Az egyik példányt, Prométheuszt a hatvanas években az Egyesült Államok Erdészeti Hivatala tudományos céllal kivágatta, ekkor, az évgyűrűit megszámlálva derült ki, hogy majdnem ötezer éves. Szerencsére Matuzsálemet csak megvizsgálták, de nem vágták ki, így válhatott Prométheusz halála után a világ legidősebb fájává.

A Matuzsálem Fotó: mnn.com

Hiába a szélsőséges időjárás, a csontrepesztően hideg tél, az erős szél, az erdő ősi fái bírják a gyűrődést.

Olyan ökoszisztémát alkotnak, ami épp törékenysége miatt egyedülálló.

A simatűjű szálkásfenyők gyantás törzsüknek köszönhetően állnak ellen az elemeknek és a rovaroknak, ám a száraz időjárás miatt nagyon lassan nőnek. Ahogy idősödnek, úgy hal el a külső kérgük, és tűnnek egyre élettelenebbnek, ám a belső szövetük nagyon is él és virul.

A fák felfedezése

Csak az 1950-es években fedezték fel a matuzsálemeket Edmund Schulman dendrokronológusnak (a fák évgyűrűinek számlálásán alapuló kormeghatározással foglalkozó szakember) köszönhetően. A területen túrázó szakember a fák elpusztítása nélkül vett mintát a törzsekből egy speciális fúróval, és felfedezte, hogy azok öregebbek minden más addig ismert amerikai fánál. A további vizsgálatok segítségével 1957-ben rátaláltak Prométheuszra és Matuzsálemre, a két legidősebb példányra az egész erdőben.

Kivágták a legidősebbet

A Schulman által felfedezett óriások közül egyet 1964-ben hivatalos engedéllyel kivágtak, így támogatva egy egyetemi hallgató klimatológiai vizsgálatait. Mint kiderült, sikerült a létező legöregebb fát – Prométheuszt – elpusztítani, azt a növényt, amely 66 évvel idősebb volt a mostanra rekorderré váló Matuzsálemnél. Amikor a hír kiszivárgott, hatalmas felháborodást váltott ki, így végre kellőképpen megszigorították az ősi fák védelmét. A környék a mai napig látogatható ugyan, rengeteg turista és sportoló túrázik arra, de a fákra vigyáznak, Matuzsálem pontos hollétét pedig nem árulják el. Nem is csoda:

akkor lehetett kis magonc, amikor az egyiptomi piramisok vagy a Stonehenge még meg sem épültek, Amerikában pedig épp az első cserépedény elkészítésén fáradoztak.

Matuzsálem végignézte a feljegyzett emberi történelmet, az indián népek felemelkedését, bukását, a nyugat-európai hatalmak térhódítását, egészen napjainkig. A jövőjéről a tudósok gondoskodnak: a fa tobozait leszedik, a csemetéket pedig elültetik, így Matuzsálem gyermekei már ott növekednek a közeli területeken.

A Pando gyökeréből kinőtt klónok Fotó: atlasobscura.com

Ha nem az adott fát, hanem a gyökérrendszert vizsgáljuk, kettő, a Matuzsálemnél öregebb fára bukkanunk. Az egyik a Pando nevet kapta, Utahban található, gyökerét több mint nyolcvanezer évesre becsülik. Ezen a „talapzaton” nőnek ki egymás után az eredeti nyárfa klónjai: ha az egyik elpusztul pár évtized után, utódja veszi át a helyét.

Az Öreg Tjikko Fotó: atlasobscura.com

Ugyanezzel a módszerrel marad életben immár közel tízezer éve (a legutóbbi jégkorszak után hajthatott ki) a svéd Fulufjället hegységben az Öreg Tjikko elnevezésű fa. A norvég lucfenyőt nem is olyan régen, 2004-ben fedezte fel Leif Kullmann, az Umeåi Egyetem földrajzprofesszora. Évgyűrűi megszámlálása után kiderült, hogy az ősi gyökérzetből nagyjából hatszáz évenként nő ki egy új fa, egyedülálló látványt nyújtva, 910 méter magasan, a kietlen, sziklás pusztaság közepén. A fa Leif Kullmann husky kutyája után kapta a nevét . 

Neked ajánljuk
„Erdősítettek” egy EB-szintű futballstadiont Ausztriában (képgalériával) Lehet, hogy nem Amazónia a Föld tüdeje, de véd minket, amíg élni hagyjuk Mire nem jó a kókuszdió! Trópusi vihar pusztít Houstonban Kis képes lepkeház – Könyv és művészeti alkotás
Tovább a forrásra: divany.hu
Vissza
Hírfolyam