2019. augusztus 21., Hajna, Sámuel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Aggasztó légköri jelenségek a világító felhők létrejöttében

A NASA jelentése szerint ezek a kék színű, elektromos éjszakai felhők világszerte megfigyelhetők. A kutatók úgy vélik, hogy a gyönyörű jelenség a felső légkörben megnövekedett nagy metánmennyiség miatt jöhet létre.

A Mother Nature Network írása szerint a látványos jelenség minden évben látható öt-tíz napig az éjszakai égbolton az Antarktisz és az Északi-sark körül a szokatlan és látványos jelenség, a fluoreszkáló felhők (NLCs) vagy a poláris mezoszférikus felhők (PMC-k) néven ismert optikai égi tünemény. A felső légkörben figyelhető meg szürkületkor vagy éjjel. Általában egy órával napnyugta után, vagy ennyivel napkelte előtt a legszebb azokon a nyári heteken, amikor a mezoszféra hőmérsékleti és páratartalmi viszonyai kedvezők.

Tapasztalatok szerint Magyarországon nagyjából június közepétől augusztus elejéig van esély a megpillantásukra. Az éjszakai világító felhőket a magas szintű felhőzettől kékes, gyöngyházszerű fényük különbözteti meg.

A fluoreszkáló felhők a mezoszférában helyezkednek el 76 és 85 kilométeres magasságban, és csak akkor láthatók, ha a Nap már a horizont alól világítja meg őket, amikor a légkör alsóbb rétegei már sötétségbe borultak a Föld árnyékában. Első ízben 1885-ben írták le a jelenséget.

Fotó: pixabay.com

Csak bizonyos körülmények közt tűnnek fel, és ha láthatók, az a felső légkörben történt változásokra utalhat. Felfedezésük óta a megfigyelések gyakorisága, a felhők fényessége és nagysága növekedett, ami egyes tudósokat arra a feltételezésre indított, hogy ez a klímaváltozással is összefüggésben lehet.

Amikor a NASA elindított egy léggömböt Svédországból az Északi-sarkon keresztül Kanada felé, hogy 2018 júliusában megfigyelje a felhőket, az csak a kezdet volt. A ballon öt nap alatt 6 millió nagy felbontású képet vett fel, amelyeket a lenti videó is bemutat.

Fotó: youtube.com/Kevin Cho

Ez az első alkalom, hogy a felső légkörben a nagyobb gravitációs hullámokból a kisebb áramlási instabilitásokra és a turbulenciára reagáló energiaáramlást sikerült megjeleníteni. Ezekben a magasságokban a szó szoros értelmében láthatók a gravitációs hullámok, ahogy a tengerparton az óceán hullámai – nyilatkozta a NASA sajtóközleményében Dave Fritts, a PMC Turbo misszió vezető kutatója.

A NASA szerint az éjszakai felhők viszonylag új jelenség, az első észrevételeket 1885-ben tették, néhány évvel azután, hogy a Krakatau vulkán 1883-ban kitört, tonnányi vulkáni hamut küldve a légkörbe.

A Tunguska meteor feltűnésekor, 1908-ban újra megfigyelték a jelenséget Szibériában. 2007-ben a NASA fellőtte az AIM műholdat (Aeronomy of Ice in the Mesosphere – a mezoszférában lévő jég aeronómiája, vagyis fizikai-kémiai tulajdonságai és folyamatai), hogy tanulmányozza az elektromos felhőket, és többet megtudjon kialakulásuk körülményeiről.

Az AIM és más kutatások kimutatták, hogy a felhők képződéséhez három dologra van szükség: nagyon hideg hőmérsékletre, vízgőzre és meteorikus porra. A vízgőz képes megülni a meteorikus poron, amíg létrejön a megfelelően hideg hőmérséklet.

– mondta el James Russell, a Hampton University légköri kutatója.

Fotó: youtube.com/Mike Bartils

A meteorikus poron képes a vízgőz megülni, amíg létrejön a megfelelő hideg hőmérséklet.

A teljes cikk a sokszinuvidek.24.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Esős évszakban Amazónia fái metánt kibocsátó kéményekké válnak – ez a tudósokat is meglepte A faültetés is lehet káros A Harvard tisztázná: egy melegedő Földön tényleg mentőöv lehet a klímamérnökség? Ultrafast fashion: amikor már a fast fashion sem elég gyors Szeptembertől támogatás a naperőművekre
Tovább a forrásra: sokszinuvidek.24.hu
Vissza
Hírfolyam