A csimpánzok világnapja: egy viszonylag friss, de nagyon is fontos évforduló
Július 14-én a veszélyeztetett fajok és különösen az emberszabásúk megóvásáért elkötelezett állatvédők és civilek világszerte a csimpánzokra figyeltek.
1960. júlus 14-én történt, hogy dr. Jane Goodall először lépett a ma Gombe Nemzeti Parkként ismert területre Tanzániában, hogy a vadon élő csimpánzokat tanulmányozza.
A kitűnő tudós ismertette meg a világgal ezeket a különleges teremtményeket, és hat évtized elteltével is rendületlen szószólójukként lép fel legközelebbi rokonaik, az emberiség előtt.
100 évvel ezelőtt Afrika 25 országában még mintegy 1-2 millió csimpánz élt, mára a teljes kontinensen 350 ezer példány alá zsugorodott a számuk.
Valamennyiünk felelőssége, hogy az élőhelyük visszaszorulásából, az illegális állat- és húskereskedelemből és számtalan további veszélyből eredő kedvezőtlen folyamatot megállítsuk, megfordítsuk.
Ráadásul világszerte számtalan csimpánz él méltatlan és egészségtelen körülmények között gyógyszerészeti laboratóriumokban, szórakoztatóipari létesítményekben, szabálytalanul tartott háziállatként és hevenyészett „állatkertekben”.
A csimpánzok világnapjának célja, hogy megismertesse ezeket a különleges emberszabásúakat a nagyközönséggel, tudatosítsa, hogy az élőhelyük elvesztése, az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek és betegségek miatt vészesen visszaszorulóban van a számuk.
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy globális gazdaságban élünk: az Afrika csimpánzok lakta erdőségeinek ledózerolása, felégetése olyan javak megtermelése érdekében történik – gondoljunk csak az olajpálmára vagy a mobiltelefonokhoz elengedhetetlen koltánra –, amelyeknek mi is haszonélvezői vagyunk! Vásárlásaink során hozott döntésünk hatással van a tőlünk több ezer kilométerre elterülő életközösségek és bennük a csimpánzok jövőjére és fennmaradására is.
.jpg)
.jpg)
