2019. november 17., Gergő, Hortenzia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Esős évszakban Amazónia fái metánt kibocsátó kéményekké válnak – ez a tudósokat is meglepte

Át kell gondolni, milyen típusú fákat akarunk ültetni és hová, ha újraerdősítéssel vesszük fel a harcot a klímaváltozás ellen.

1907-ben Francis Bushong lyukat vágott egy amerikai nyárfa kérgén, és meggyújtotta a törzsből kiáramló gázokat. A kansasi egyetem tudósa megállapította, hogy a kiáramló gáz 60 százalékban metán volt. Ehhez képest több mint egy évszázad telt el, mire a kutatók komolyan elkezdtek azzal foglalkozni, hogy megmérjék az erdei fák metánkibocsátását.

2014-ben Sunitha Pangala brit kutató két hónapon át járta az esőerdők vízi útjait, és gázmérő eszközöket helyezett el több mint 2400 fán, 13 különböző árterületen.

Rájött, hogy a fák, különösen a nagy területen elárasztott erdőkben, serkentik a metántermelést a vízzel átitatott talajban, majd a gázt a légkörbe lövellik.

Sunitha Pangala kutatás közben Fotó: e360.yale.edu

Ugyanezt a kísérletet elvégezte a borneói mocsarakban is, és megbizonyosodott arról, hogy az itt élő fák a korábban becsült metánkibocsátási értékek hétszereséért felelősek. A fiatal geofizikusnő ezzel felfedezte az atmoszférába kerülő egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz fő forrását, és egyben megoldott egy több éves rejtélyt.

A műholdas adatok ugyanis már 2005-ben arra utaltak, hogy az amazonasi esőerdők kétszer annyi metánt bocsátanak ki, mint amennyivel a kutatók a földön számoltak. Ma már tudjuk, hogy a világ mintegy 3 trillió fája metánt bocsát ki. Nem is keveset.

Amazóniában az elárasztott erdők évente összesen 40 millió tonna metánt bocsátanak ki. Ahogy Pangala fogalmazott:

az esős évszakban elárasztott területeken a fák óriási, metánt kibocsátó kéményekké válnak.

A tudományos világ sokáig nem akart tudomást venni Pangala eredményeiről. Voltak olyan klímakutatók is, akik szerint az erdők inkább elnyelik a metánt, mintsem kibocsátják azt. Csak lassan kezdett derengeni a szakemberek előtt, hogy a fák mindkettőt csinálják. De mi következik mindebből?

Az biztosan nem, hogy a fák ártanak a klímának, és ki kell őket vágni. A legtöbb helyen ugyanis szén-dioxid-tároló képességük sokszorosa a metánkibocsátásuknak. Ráadásul ugyanaz a fa egyszerre lehet a metán kibocsátója és elnyelője is – az évszaktól, korától vagy fajtájától függően.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy

a metán csak egy része a fák klímában betöltött fontos szerepének. A szén-dioxid-tárolás mellett újratermelik a párát, árnyékot vetnek, serkentik a felhőképződést, védik a biosokféleséget, és tisztítják a levegőt.

A vízgőz és a szén-dioxid után a metán a legjelentősebb üvegházhatású gáz. Sőt, nagyobb melegítő hatása van, mint a szén-dioxidnak. De ellentétben azzal, nem évszázadokig, csak legfeljebb egy évtizedig marad meg az atmoszférában, tehát a kibocsátási források csökkentésének gyorsabb hatása lehet a globális hőmérsékletre.

A metánkibocsátás ötödéért tekintik az emberi tevékenységeket felelősnek, de a levegőbe jutó metánnak számos természetes forrása is van, ilyenek a mikrobák, a kérődző állatok, és mint kiderült, a fák is.

A lápos területeken lévő fák egyéves teljes szénlábnyoma 50-60 millió tonna metánnak felel meg – mondja Sunitha Pangala, és a legintenzívebb éppen az olyan trópusi területeken, mint Amazónia.

Vizes erdő a braziliai Tupanában Fotó: flickr.com/Amauri Aguiar

Ha a világ az újraerdősítéssel akar harcolni a klímaváltozás ellen, olyan fákat kell választani, amelynek kicsi a metánlábnyoma.

„Ha tudjuk, hogy milyen típusú fákat akarunk ültetni, ismerni kell a talajt, a hőmérsékletet és a talajvízszintet, mert csak így tudjuk kiszámolni, hogy mennyi metán kerül általuk az atmoszférába” – magyarázza Pangala, aki jelenleg Mexikóban, a Yucatán kígyókkal teli tengerpari mocsaraiban élő mangrovék metánkibocsátását méri.

Neked ajánljuk
Tévhitek a klímaváltozásról: Az új világ = sivatag és csótányok? Két éven belül megpecsételődhet az amazonasi esőerdő sorsa – a legrosszabb forgatókönyv válhat valósággá Szárba szökkenő bútorok Erősödnek a műanyaghulladékkal kapcsolatos aggodalmak A műanyagszennyeződés csúszós terep
Tovább a forrásra: szeretlekmagyarorszag.hu
Vissza
Hírfolyam