2020. július 13., Jenő
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Húszéves a hortobágyi Madárkórház Alapítvány (videóval)

Nevük mára fogalommá vált. 1999. szeptember 21. óta létezik a hortobágyi Madárkórház Alapítvány, amely sokáig az egyetlen madármentő civil szervezet volt Magyarországon. Módszereiket, így a saját találmányú, áramütést megelőző villanypásztoros leszoktató rendszert sok ország átvette, még a tengerentúlon is.

Az évforduló alkalmából rendezett hortobágyi ünnepségen Déri János főorvos, a madárkórház vezetője felidézte, hogy a Górési Ragadozómadár Repatriáló Állomás betegei gyógykezelésének finanszírozására jött létre az alapítvány,

az első hazai madármentő hely állami, nemzeti parki tulajdonban és működtetéssel.

Gólyafiókák esznek a Madárkórház Alapítvány egyik kórtermében 2018. május 22-én. A fiókákat az azt megelőző napokban Debrecenben, Nádudvaron és Nagyhegyesen mentették ki fészkeikből az alapítvány munkatársai, miután mindegyik helyszínen áramütés végzett a szülők egyikével, és az egyedül maradt madarak nem lettek volna képesek felnevelni az utódokat
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A szakmai alapokat Lakos István solymász, humán baleseti sebész tanította meg, aki mentett ragadozó madarakon és gólyákon alkalmazott először csontsebészeti eljárásokat, amelyeket akkor az állatorvoslásban nem nagyon ismertek, nem is tanítottak. Azóta már ő is tízezret jóval meghaladó műtétet végzett el a madárkórházban.

A madarak tartásában, rehabilitációjában és visszavadításában (repatriációjában) a nemzeti park szakemberei és önkéntesek vettek részt. A tartási, takarmányozási, elvadítási feladatokhoz a vadmadarakhoz legjobban értő solymászok segítségét vették igénybe.

Déri János elismerte, hogy a kezdeti sikerek mellett keserű tapasztalatokat is szereztek, főleg a gólyák túlélése tekintetében: a gólyák ugyanis egyedül, az emberi környezetben nem akartak enni, és bőséges takarmányozás, sőt tömés ellenére is inkább éhen haltak. Csoportosan viszont az egymással való vetélkedés feledteti velük a rabságot, a táplálékért is vetélkedve nemcsak életben maradnak, hanem jobban is gyógyulnak.

2000-ben a tiszai ciánszennyezés miatt mentett és később szabadon bocsátott rétisassal, a „ciános sassal” országos és nemzetközi ismertségre tettek szert. A „ciános sas” keltette turisztikai érdeklődés sürgette a tevékenységük bemutatását a nagyközönség számára, ezért önerőből létrehozták az első madármentő kiállítást.

A mérgezett sas Fotó: Hortobágyi Madárpark

A 2002-ben hirtelen elapadt állami források miatt csaknem be kellett zárniuk, de a média segítségével országos összefogás alakult ki a madárkórház megmentéséért, közadakozásból át tudták vészelni a válságot. 2004-ben első uniós pályázóként a madárpark turisztikai megvalósítására a Hortobágyon 178 millió forint támogatást nyertek el. Ennek köszönhetően 2006-ban megnyitották a madárparkot, amelyet további uniós pályázatokkal többször fejlesztettek, oktatóközpontot, irodát, labort, önkéntes szállót hoztak létre.

A beérkező madarak száma az utóbbi években megtízszereződött, mára eléri az évi kétezret. A kezdetben két-három fővel működtetett kórház ma 10 dolgozóval üzemel, három madármentő kocsijuk állandóan úton van, diszpécserközpontjuk éjjel-nappal telefonos ügyeletet tart, és több mint 300 képzett önkéntesük dolgozik az egész országban. A kezdőknek madármentő táborokat szerveznek, de külföldi önkénteseket is fogadnak.

Déri János megjegyezte: hét magyar és két erdélyi állatorvos mellett egy osztrák, egy portugál, egy szerb és egy olasz állatorvost képeztek tovább, de tartottak képzést Erdélyben állatorvosoknak, és itthon emirátusi hallgatóknak, miközben formálják a szemléletét annak 20-30 ezer látogatónak, akik évente felkeresik a hortobágyi madárparkot.

Déri János állatorvos (b) és Antonio Siracusa olasz önkéntes állatorvos egy sérült parlagi sast műt a hortobágyi Madárkórház Alapítvány műtőjében 2018. április 12-én. Az orvvadász által söréttel meglőtt madárnak több helyen eltört a szárnycsontja. A hazánkban fokozottan védett ragadozó madár természetvédelmi, eszmei értéke egymillió forint
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

„Szentesen két éve mentőállomást nyitottunk, és folyamatban van a nyíregyházi, a tiszaföldvári, a szigetszentmiklósi, a szekszárdi és két budapesti mentőállomásunk engedélyeztetése” – mondta, megjegyezve, hogy a Felvidékről, Erdélyből rendszeresen érkeznek madarak, de voltak Kárpátalján is gólyát műteni.

„Módszereinket, így a saját találmányú, áramütést megelőző villanypásztoros leszoktató rendszert Amerikában is alkalmazzák,

és az általunk először erre a célra használt, egy irányban átlátható üvegen át való megfigyelést és bemutatást, a tevékenységünk turisztikai bemutatását, a látványkórházat és a bemenős röpdét több helyen vették át az országban és külföldön is. Öt film készült rólunk, amelyek közül több díjat is nyert, és számtalan rádió- és tévériport, híradós anyag, újságcikk, két ifjúsági könyv, valamint az online média mintegy 80 ezer követővel mutatja be tevékenységünket” – összegezte az elmúlt húsz év eredményeit Déri János.

A Hortobágyi Madárparkról készült egyik videó:

Neked ajánljuk
Páva is próbálta, végül pulyka költötte ki – Egy elárvult babagólya története (videóval) Páva is próbálta, végül pulyka költötte ki – Egy elárvult babagólya története (videóval) Külföldön is keresett a magyar kamilla A világ minden szegletébe eljut a föld sokszínű erdeinek zsivaja Adománnyal segíti a Szent László Kórház dolgozóit a Sodastream
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam