2019. november 16., Ödön
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Magyarország környezeti helyzetképe

A KSH idén ötödszörre készítette el a Környezeti helyzetkép című kiadványt, melyben részletesen bemutatják a környezeti elemek helyzetét; a víz, a levegő, a föld és az élővilág statisztikai adatai mellett a környezetünk állapotát és erőforrásait nagymértékben érintő, hulladékra és energiára vonatkozó információkat, továbbá összefoglalják a klímaváltozás és környezetvédelmi jellegű adók fontosabb adatait is.

Arzénes víz, csökkenő fogyasztás

A kiadvány részletesen foglalkozik Magyarország vízkészletével és vízhasználatával.

Ebben a kategóriában az egyik legszembetűnőbb adat, hogy hazánkban 2000 és 2014 között az egy főre jutó éves közüzemi lakossági vízfogyasztás csaknem 18 százalékkal csökkent, ami a KSH szerint alapvetően három tényezőnek tudható be:

  • az emelkedő vízáraknak;
  • a csatornázott területeken a szintén jelentős közüzemi szennyvízelvezetési díjnak;
  • valamint az ezek hatására terjedő saját kutas vízellátás miatt.

Hozzáteszik, 2015-től enyhe emelkedés következett be, valószínűleg az aszályos nyári időszakok miatt.

A másik figyelemfelkeltő statisztika a vízminőséggel kapcsolatos. A víz fizikai, kémiai és ökológiai tulajdonságainak összességéből adódóan nincs olyan egyetlen mutatószám vagy módszertan, ami a vízminőség meghatározására alkalmas lenne, ezért a KSH az utóbbi években kiemelt fontosságú arzén ivóvízminőségi paramétert vizsgálta a lehetséges mintegy nyolcvanból.

A szervetlen arzén az emberi egészség szempontjából rákkeltő és mérgező hatású. Elsősorban ivóvízzel és táplálékkal kerülhet az emberi szervezetbe. A vizek arzéntartalma a vízadó geokémiai rétegek sajátosságai szerint természetes eredetű.

A kiadvány szerint Magyarország sokat fordít a szolgáltatott közüzemi ivóvíz arzénszintjének csökkentésére, de a legmagasabb mért értékek sok településen átlépik a fenti határértéket. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben meghaladja a 10,0 µg/literes európai küszöbértéket.

Tihanyi táj Fotó: pixabay.com

A legrosszabb levegőjű utcák

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat segítségével az ország 54 automata és 178 manuális mérőpontján rendszeresen ellenőrzik a levegő minőségét, ezeknek az adatoknak a segítségével állapították meg, az ország mely területein a legszennyezettebb a levegő.

2017-ben a vizsgált szennyező anyagok közül a következő mérőállomásokon regisztrálták a legnagyobb levegőszennyezettségi értékeket:

  • Sajószentpéteren a Sport utcában 2,5 mikron és az az alatti átmérőjű részecskékből;
  • Miskolcon az Alföldi utcában 10 mikron és az az alatti átmérőjű részecskékből;
  • Mosonmagyaróváron a Gulyás Lajos utcában ózonból;
  • Miskolcon a Lavotta utcában kén-dioxidból;
  • Budapesten az Erzsébet téren nitrogén-dioxidból;
  • Pécsen a Szabadság úton nitrogén-oxidokból.

A dokumentumban kiemelik, hogy a légszennyezettségre a földrajzi, domborzati viszonyok és az időjárás is jelentős hatással vannak. Például egy medencében száraz és szélcsendes időjárás során lényegesen magasabb lehet az adott szennyező anyag koncentrációja ugyanolyan kibocsátás mellett, mint egy hegycsúcson szeles és csapadékos időjárási viszonyok esetén.

Sok az új autó, a szarvasmarha épp elég

A helyzetkép külön kitér a klímaváltozás kérdésére is.

A teljes cikk a 24.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Bölényes vadon – Az Őrségi Nemzeti Park egy részén újra a természet az úr Három év után végre megtalálták a mecseki rétisaspár fészkét Éltető erőforrás a víz – Öt vidéki városban startol a Nemzeti Fotótár kiállítás (videóval) Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens Lyukas a zoknid? Kihajítanád? Stop(pold meg)!
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam