2019. november 16., Ödön
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

600 ezer hektár tölgyest veszélyeztet egy rovar Magyarországon

A hazai erdők egyharmadát teszik ki a tölgyesek. Az ezeknek a fafajoknak, és úgy általában a hazai erdőknek az egészségi állapotával kapcsolatos gondok nem új keletűek, 30-40 éve, sőt már a múlt század elején is észleltek komoly problémákat.

„A kocsánytalan tölgyesek állapotát már régóta vizsgáljuk, többek között a Mátrában és egyéb hegyvidéki mintaterületeinken. Egyértelműen látszik, hogy a magyar erdőkben a legalapvetőbb elsődleges problémát az aszályosság okozza. A hazai erdők 85-90 százaléka vízhatástól független termőhelyen tenyészik, ami azt jelenti, hogy ezek területén csak az esővíz, illetve a hó jelenti az egyetlen vízutánpótlást.

Az erdők legyengülésének és a bekövetkező erdőkároknak egyik fő kiváltó oka az aszály és az aszályok gyakoriságának és mértékének egyértelmű növekedése”

– magyarázza dr. Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának vezetője.

Szúkár következtében elpusztult, kérgüket veszítő lucfenyők
Fotó: Dr. Csóka György

Nem kedvez az erdőknek az egyre kevesebb eső

Sokféle aszályindex létezik, azonban alapvetően mindegyik a hőmérséklet és a csapadékmennyiség arányát veszi figyelembe. Bármelyiket is nézzük, annak értéke az elmúlt fél évszázadban, de különösen az utolsó 20-30 évben növekvő trendet mutat.

Az aszály miatt legyengülnek a fák, ellenálló képességük csökken, ami jó közeget biztosít bizonyos gombák és kártevő rovarok tömeges elszaporodásának. A tartós aszály miatt a hazai lucfenyvesekben például elszaporodtak a szúbogarak. Ezek gyorsan elpusztítják a fát, az elhalt fák kérge lehullik, ezek szinte ijesztő, kísérteties képet nyújtanak. Ez a folyamat figyelhető meg nagy területeken például az Őrségben vagy Zalában. A másik ok, ami szintén

a klímaváltozás következménye, az extrém időjárási helyzetek növekedése, a viharok, ónos esők, kései fagyok, mind-mind jelentős károkat okoznak a hazai erdőkben.

– említi az osztályvezető.

Érdemes azonban megjegyezni – teszi hozzá dr. Csóka György –, hogy a klímaváltozás okozta problémák nem csupán Magyarországon jelentkeznek. Ugyanez figyelhető meg a Tátrában, a bajor, az olasz vagy a szlovén Alpokban. Európa-, sőt globális szintű problémáról van tehát szó.

De mi a gond a tölgyesekkel, mi betegíti őket?

Visszatérve a tölgyekre, az egészségromlás egyik legfontosabb kiváltó oka náluk is az aszályosság, a másik viszont az idegenhonos inváziós fajok terjeszkedése. Egyrészt a tölgyeken régóta jelen van a tölgylisztharmat gomba, ami a kocsányos tölgyeken nagyon gyakori.

„Idén nagyon erősen támadott a lisztharmat, ami miatt nem fásodnak be a friss hajtások, így elfagyhatnak télen. A fák koronája így kiritkul, asszimilációs felületük csökken” – magyarázza a szakember.

A kifejlett tölgy csipkéspoloska
Fotó: Dr. Csóka György

Megjelent a tölgyesekben egy új inváziós rovar

Ahogyan arról korábban már írtunk, a hazai tölgyeseket egy inváziós károsító rovar is komolyan veszélyezteti. A tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) az Egyesült Államok keleti partvidékén honos. Őshazájában nem tartják jelentős „kártevő” fajnak. Valószínűleg azért, mert ott vannak olyan természetes ellenségei, amelyek szabályozni képesek populációit.

Európában 2000-ben találkoztak vele először, méghozzá Észak-Olaszországban. Magyarországon 2013-ban bukkant fel a Szarvasi Arborétumban. Aztán elterjedt Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Somogy és Baranya óriási területein, megjelent Zala megyében, és fokozatosan halad tovább északnyugat felé:

„Ma már az ország minden megyéjében jelen van. Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében még csak elszórtan, a többiben már sok helyen kifejezetten tömeges. De ha így folytatódik az invázió, jövőre vagy az azutáni évben már majdnem biztos, hogy az ország összes tölgyfáján megjelenik fertőzésének látható nyoma” – közli a szakember.

A csipkéspoloska szívása miatt kifakult tölgykoronák. A zöld színű fák kőrisek
Fotó: Dr. Csóka György

A cikk a sokszinuvidek.24.hu-n olvasható tovább, benne többek között arról, hogy mit lehet tenni a tölgyeseinkért.

Neked ajánljuk
Bölényes vadon – Az Őrségi Nemzeti Park egy részén újra a természet az úr Három év után végre megtalálták a mecseki rétisaspár fészkét Mire figyeljünk, ha környezetbarát bútort vennénk? Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens Lyukas a zoknid? Kihajítanád? Stop(pold meg)!
Tovább a forrásra: sokszinuvidek.24.hu
Vissza
Hírfolyam