2019. november 18., Jenő
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Tévhitek a klímaváltozásról: Az új világ = sivatag és csótányok?

A klímaváltozás nem jobb- vagy baloldali ügy. Rengeteg közhely és tévhit kering vele kapcsolatban mindkét oldalról. A 888.hu új cikksorozatban jár utána a tévhiteknek, a tényeknek és annak, hogy mit gondol mindezekről a tudomány.

A cikksorozat első része azt a közhelyet járja körül, mely szerint a klímaváltozás kiirtja a földi életet, és sok ezer fokos vénuszi klímát hoz a bolygóra. A sorozatnak ez a második része is ezzel a feltételezéssel kapcsolatos.  

Néhány évvel ezelőtt az amerikai Smithsonian Institute kutatója, Klaus Winter egy panamai kísérleti telep üvegházaiban ültette el 10 trópusi növényfajta magját acélból, hogy megvizsgálja: milyen következmények érhetik a növényeket a legrosszabb klímaforgatókönyvek bekövetkezése esetén, hisz a növények a biomassza legfontosabb részei, és a szárazföldi élet tömegének mindegy kétharmadát teszi ki.

A növényeknek a legmelegebb üvegházban 39 fokos átlaghőmérsékleten kellett volna kicsírázniuk és nőniük, ami megegyezik azzal, ami a legrosszabb forgatókönyv szerint 2100-ra lesz a területen melegebb napokon. Az volt a feltételezés, hogy a trópusi növények néhány fokos hőmérséklethez nem, vagy csak nehezen fognak tudni alkalmazkodni.

Az Amazónia elsivatagosodásától tartó kutatókat azonban meglepte a kísérlet eredménye:

a növények nagy része nemcsak hogy kinőtt, de még gyorsabban és nagyobbra növekedett, mint a normális körülmények között nevelt kontrollcsoport palántái.

Klaus Winter és klímakutató társai ilyen üvegházakban végzik a kísérleteiket Fotó: stri.si.edu

Az intézet klímakutató csoportja több hasonló kísérletet is végzett: szélsőséges szén-dioxid-mennyiséggel, UV-sugárzással, magasabb maximum hőmérsékleten tartva a növényeket, és külön-külön azok különböző részeit (gyökér, alsó és felső leveleik stb.).

A 6-8 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés nem hogy hátráltatta, de segítette a palánták nagyobb részének növekedését, és az eredetileg vizsgált tíz fajból csak kettő szenvedett a magas hőség miatt.

A konklúzió elkerülhetetlen volt: 2100-ban lesznek még erdők, sőt!

Ez a kutatássorozat persze nem igazolja, hogy az esőerdő egyes fajai ne szenvednének a klímaváltozás miatt, csak azt, hogy általánosságban

a kihaló fajok helyét gyorsan át fogják venni az új világhoz alkalmazkodók. A növények akkor is élni és virulni fognak, mikor mi, emberek már rég nem.

A klímaváltozás megváltoztatja a jelenleg ismert világunkat, és egy újat hoz létre, de egyelőre lehetetlenség megjósolni, hogyan fog kinézni az a világ. A NASA különböző kutatásai szerint például

nem lesz több szárazság sem, csak más lesz a csapadék eloszlása.

Amikor legutóbb 5 fokkal hidegebb volt a Földön, azt az időszakot „jégkorszaknak” hívták, amikor pedig 5 fokkal melegebb lett, akkor Lengyelország magasságában még esőerdők voltak, a sarkvidék környékén pedig jócskán voltak fák. Az óceán feltételezhető elsavasodásában az akkori fajok 95 százaléka egyszer már kihalt. A mostani savasodási jelenséghez máris több faj elkezdett alkalmazkodni.

„Az evolúció tehát felgyorsul, az élet sokszínűsége egy időre eltűnik – ahogy az alkalmazkodni nem tudó fajok eltűnnek –, de összességében az élet utat tör magának. A kérdés inkább az, hogy mi, emberek melyik oldalon állunk majd: az eltűnő vagy az alkalmazkodó oldalon? És ha az alkalmazkodón, akkor milyen áron?” – hangzik el a cikk végén a kérdés.

A cikksorozat első része (Klímaváltozás = világvége?) ide, a harmadik része (A Nap a bűnös?) pedig ide kattintva olvasható.

Neked ajánljuk
Átköltöztetéssel óvnák meg a kihalástól a hegyi erszényespeléket Ausztráliában Kihalhat a császárpingvin az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a felmelegedés Így fejlődött a vízügyek kezelése az elmúlt évtizedekben Új élet meglévő daraboknak, hulladék nélküli szabás vagy éppen slow fashion? A kozmetikumok a felesleges csomagolás bajnokai
Tovább a forrásra: 888.hu
Vissza
Hírfolyam