A rovarapokalipszis az egész élővilág jövőjét veszélyezteti
1970 óta az összes rovar fele kihalt a természetpusztítás és a növényvédő szerek használata következtében. Az észrevétlenül maradt rovarapokalipszis miatt vészhelyzet alakult ki a környezetvédők szerint. Ha nem állítjuk meg valahogy a folyamatot, annak az egész emberiségre és a teljes földi élővilágra nagyon súlyos következményei lesznek.
A tömeges rovarpusztulásról legutóbb Nagy-Britannia vezető ökológusai állítottak össze egy meglehetősen sokkoló jelentést, mely szerint
az egymillió azonosított rovarfaj 40 százalékát kihalás fenyegeti. A brit helyzetre fókuszáló jelentés szerint a szigetországban 23 méh- és darázsfaj halt ki az elmúlt évszázadban, a rovarirtó szerek alkalmazása pedig az utolsó 25 évben is megduplázódott.
Az egyes élőhelyekhez jobban kötődő pillangók populációja 77 százalékkal csökkent, a változatos élőhelyekhez jól alkalmazkodó fajoknál 46 százalékos az egyedpusztulás.
A tömeges pusztulás kihat a rovarokkal táplálkozó légykapókra is (vörösbegyek, fülemülék, rozsdafarkúak stb.), amelyek egyedszáma 93 százalékkal (!) csökkent 1967 óta.
A rovaroknak teljes ökoszisztémák fenntartásában van kulcsszerepe.
„Nem várhatunk újabb 25 évet, mielőtt teszünk valamit, mert az túl késő lesz” – mondta Dave Goulson, a University of Sussex kutatója, a The Guardianben ismertetett jelentés vezető szerzője.
A kutatók elsősorban a rovarirtó szerek visszaszorítását, a városi parkok és zöldövezetek rovarbarátabbá tételét, és a mezőgazdasági termelés alatt álló területeken szükséges változásokat tartják elengedhetetlennek.
A rovarok és más gerinctelenek populációja elég rövid idő alatt regenerálódhat, s nem reménytelen a helyzetük, ha nem öljük meg őket szándékosan, és helyreállítjuk az élőhelyüket.
