2020. január 22., Artúr, Vince
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Újra kelendő a lucfenyő, de a klímaváltozás eltüntetheti Magyarországról

A korábbi évek slágertermékének számító Nordmann-fenyő mellett a mára szinte elfeledett lucfenyőből is több fogyhat idén karácsonyfának. Ám egy tavalyi tanulmány szerint a lucfenyő a klímaváltozás miatt eltűnhet a magyar tájakról.

Idén is Somogyból, Zalából és Győr-Moson-Sopron megyéből kerül a legtöbb fenyőfa a fővárosba, de Olaszországba, Romániába és Horvátországba is jut. Kevesen tudják, de az ország fenyőfáinak a többségét a Nagykanizsa melletti Surdon nevelik.

Az egykor szántónak használt földterületeken 1,5-2 millió fenyő vár arra, hogy egy család nappalijának éke legyen a karácsonyi időszakban. A surdi termelők évente 800 ezer fenyőt visznek a piacra.

Kanász János, Surd polgármesterének elmondása szerint a Nordmann-fenyők a legkelendőbbek a piacon: szép, a levelei nem szúrósak, a frissességét pedig tovább megőrzi, mint az ezüst- vagy a lucfenyő. Az ára azonban borsosabb, a vásárlóknak a fa felnevelésére szánt időt is meg kell fizetniük. A Nordmann-fenyő ugyanis lassan nő, a cserjét 2-3 éves korában ültetik ki, és 8-10 évbe telik, mire eléri a másfél méteres magasságot.

A polgármester elmondása szerint új szokás van kialakulóban:

a mára szinte elfeledett lucfenyőt újra elkezdte felfedezni a piac. Amellett, hogy a lucfenyő jóval barátságosabb áron kapható, különleges illata miatt ismét népszerűvé válhat.

Ebből a típusból ebben a szezonban még kevesebb kerülhet piacra, lévén hogy az elmúlt időszakban visszaesett a lucfenyő kereslete, így a legtöbb termelő nem ültetett ebből a típusból.

Hazánkban lucfenyőt elsősorban az Őrségben, valamint Vas és Zala megye csapadékosabb területein termesztenek,

ám egy tavaly megjelent tanulmány szerint a lucfenyő a klímaváltozás miatt idővel eltűnhet a hazai tájakról.

„A károkozók és rovarok okozta károk (pl. lucfenyvesek pusztulása) mellett a zónahatároknál erősödik a természetes mortalitás, mely gazdaságtalanná teszi a bükk, a kocsánytalan tölgy és a lucfenyő termesztését, jelezve az elkerülhetetlen fafajcsere szükségességét” – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet 2018-as, Éghajlatváltozási alkalmazkodás-kutatás a hazai mezőgazdaságban című tanulmányából.

A bükknél a legnagyobb a gazdasági veszteség, a mortalitás mértéke 50 százalékos, a kocsánytalan tölgynél három aszályos év után javasolt a fafajcsere. Az erdőgazdálkodók számára azonban a legnagyobb gazdasági kárt az extrém időjárási események (pl. 2010-es ciklonok) okozták.

2009. november 24.: Szabados János láncfűrésszel kivág egy fenyőfát a Zala megyei Surdon, ahol megkezdték mind a földlabdás, mind a vágott karácsonyi fenyők kitermelését. A térség kedvező klímájának köszönhetően a község lakosságának 95 százaléka foglalkozik fenyőfatermesztéssel
Fotó: MTI/Varga György

A tanulmányból kiderül, hogy az erdőgazdasági károk közül kiemelkednek az extrém időjárás generálta károk. Az összes kárterület 21 százalékát az aszály, 20 százalékát a téli jégkár okozta.

A változással több új, invazív kártevő és kórokozó jelent meg és terjedt el rohamosan, ott is, ahol eddig nem, vagy csak kismértékben volt jelent. A melegedéssel további kártervők és invazív fajok megjelenése várható. A veszélyt jól jelzi pl. a gyapjaslepke tömegszaporodása és terjedése, amely 2005-ben 212 ezer hektár kárterületet okozott.

Neked ajánljuk
A kihalás szélére sodródtak a tengeri teknősök Tömeges madárpusztulást okoztak a klímaváltozás miatti hőhullámok a Csendes-óceánban A magyar klímastratégia prioritásai A környezetkárosító vállalatok kipontozódhatnak A Subaru is villanyra vált
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam