2020. szeptember 22., Móric
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Újra kelendő a lucfenyő, de a klímaváltozás eltüntetheti Magyarországról

A korábbi évek slágertermékének számító Nordmann-fenyő mellett a mára szinte elfeledett lucfenyőből is több fogyhat idén karácsonyfának. Ám egy tavalyi tanulmány szerint a lucfenyő a klímaváltozás miatt eltűnhet a magyar tájakról.

Idén is Somogyból, Zalából és Győr-Moson-Sopron megyéből kerül a legtöbb fenyőfa a fővárosba, de Olaszországba, Romániába és Horvátországba is jut. Kevesen tudják, de az ország fenyőfáinak a többségét a Nagykanizsa melletti Surdon nevelik.

Az egykor szántónak használt földterületeken 1,5-2 millió fenyő vár arra, hogy egy család nappalijának éke legyen a karácsonyi időszakban. A surdi termelők évente 800 ezer fenyőt visznek a piacra.

Kanász János, Surd polgármesterének elmondása szerint a Nordmann-fenyők a legkelendőbbek a piacon: szép, a levelei nem szúrósak, a frissességét pedig tovább megőrzi, mint az ezüst- vagy a lucfenyő. Az ára azonban borsosabb, a vásárlóknak a fa felnevelésére szánt időt is meg kell fizetniük. A Nordmann-fenyő ugyanis lassan nő, a cserjét 2-3 éves korában ültetik ki, és 8-10 évbe telik, mire eléri a másfél méteres magasságot.

A polgármester elmondása szerint új szokás van kialakulóban:

a mára szinte elfeledett lucfenyőt újra elkezdte felfedezni a piac. Amellett, hogy a lucfenyő jóval barátságosabb áron kapható, különleges illata miatt ismét népszerűvé válhat.

Ebből a típusból ebben a szezonban még kevesebb kerülhet piacra, lévén hogy az elmúlt időszakban visszaesett a lucfenyő kereslete, így a legtöbb termelő nem ültetett ebből a típusból.

Hazánkban lucfenyőt elsősorban az Őrségben, valamint Vas és Zala megye csapadékosabb területein termesztenek,

ám egy tavaly megjelent tanulmány szerint a lucfenyő a klímaváltozás miatt idővel eltűnhet a hazai tájakról.

„A károkozók és rovarok okozta károk (pl. lucfenyvesek pusztulása) mellett a zónahatároknál erősödik a természetes mortalitás, mely gazdaságtalanná teszi a bükk, a kocsánytalan tölgy és a lucfenyő termesztését, jelezve az elkerülhetetlen fafajcsere szükségességét” – derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet 2018-as, Éghajlatváltozási alkalmazkodás-kutatás a hazai mezőgazdaságban című tanulmányából.

A bükknél a legnagyobb a gazdasági veszteség, a mortalitás mértéke 50 százalékos, a kocsánytalan tölgynél három aszályos év után javasolt a fafajcsere. Az erdőgazdálkodók számára azonban a legnagyobb gazdasági kárt az extrém időjárási események (pl. 2010-es ciklonok) okozták.

2009. november 24.: Szabados János láncfűrésszel kivág egy fenyőfát a Zala megyei Surdon, ahol megkezdték mind a földlabdás, mind a vágott karácsonyi fenyők kitermelését. A térség kedvező klímájának köszönhetően a község lakosságának 95 százaléka foglalkozik fenyőfatermesztéssel
Fotó: MTI/Varga György

A tanulmányból kiderül, hogy az erdőgazdasági károk közül kiemelkednek az extrém időjárás generálta károk. Az összes kárterület 21 százalékát az aszály, 20 százalékát a téli jégkár okozta.

A változással több új, invazív kártevő és kórokozó jelent meg és terjedt el rohamosan, ott is, ahol eddig nem, vagy csak kismértékben volt jelent. A melegedéssel további kártervők és invazív fajok megjelenése várható. A veszélyt jól jelzi pl. a gyapjaslepke tömegszaporodása és terjedése, amely 2005-ben 212 ezer hektár kárterületet okozott.

Neked ajánljuk
Védett, ritka törpekaktuszokat ástak ki Mexikóban és csempésztek Magyarországra Egyre több az idegenhonos tízlábú rák Magyarországon Ingyen használható villanykutakat telepített az Aldi és az E.ON Lebomló pulóverrel az egyre gyarapodó szeméthalmok ellen ENSZ-közgyűlés: összefogást sürget a világ összes országa
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam