Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. április 10., Zsolt
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Magyar–brit kutatási siker: alapjaiban kell átértelmezni a földi élet fejlődését

Magyar kutató is dolgozott azon a bizonyítási eljáráson, amely egyértelművé tette: a legősibb sejteket az eddig ismert három helyett csupán két csoportra lehet osztani. Ennek nyomán alapjaiban kell átértelmezni a földi élet fejlődését.

Az InfoRádió Szigma – a holnap világa című magazinműsorának Szöllősi Gergely, a kutatócsoport magyar tagja, az ELTE Természettudományi Karának fizikusa elmondta, hogy az úgynevezett három domén elmélet szerint 3 nagy csoportra osztható a ma létező élet:

  • Az első csoport az eukarióták, vagyis a sejtmaggal rendelkező élőlények. Ide tartozik szinte minden olyan élőlény, amit szabad szemmel látunk, az összes komplex többsejtű, a zöld moszatoktól a kék bálnákig, ahogyan az ember is.
  • A második a baktériumok, amely a legsokszínűbb csoport, tagjai mind egysejtűek.
  • A harmadik csoportot szintén egysejtűek alkotják, az archaeák. Ezeknek szintén nincs sejtmagjuk, és jellemzően extrém környezetekben élnek, például folyamatosan forrásban lévő vulkanikus tavakban, vagy akár a Holt-tengerben, ahol magas a sókoncentráció.

Szöllősi Gergely elmondása szerint azonban a 80-as években felmerült: a sejt bizonyos tulajdonságai azt mutatják, elképzelhető, hogy az eukarióták nem is egy külön „birodalom”, hanem az archaeák közül fejlődtek ki.

Erre eleinte kevés bizonyíték volt, de a tudomány egyre jobban képessé vált a genetikai szekvenciák meghatározására. Egy mélytengeri hőforrásban olyan Asgard archaeákat találtak, amelyek korábban csak eukariótákban jelen lévő fehérjéket tartalmaztak.

Fotó: pexels.com

Az analízisekkel kapcsolatban nagy vita alakult a szakirodalomban. Szöllősi Gergely és Tom Williams (Bristoli Egyetem) közös kutatásai során ennek a vitának tettek pontot a végére. Vizsgálták a hagyományos adatokat, néhány tucat létfontosságú gén evolúciós történetét, és olyan módszereket is elővettek, amelyek képesek nem pár tucat, hanem pár ezer génből kinyerni egyszerre a leszármazási jelet. Az összes analízis egybehangzóan azt az eredményt hozta, hogy nem három domén van, hanem kettő.

Vagyis az eukarióták az archaeákból fejlődtek ki, azokon belül is az úgynevezett Asgard archaeákból. Az Asgard-vonalon belül pedig a Heimdallarchaeota nevű archaeatörzs az, amely a legközelebb áll az eukarióta leszármazási vonalhoz.

Ez volt az az archaea gazdasejt, amely egy baktériumot befogadva lényegében az összes szabad szemmel látható élőlénynek az elődje, és mindannyian onnan származunk.

Ha meg akarjuk érteni, hogy hogyan alakultunk ki, akár az ember, akár tágabb értelemben a Földön megtalálható komplex többsejtűek, ahhoz elsőként azt kell megérteni, hogy hogyan alakult ki ez az első eukariótasejt

– magyarázta a szakember.

Az régóta tudható az endoszimbionta elméletből, hogy milyen fontos lépés volt, amikor egy korai eukarióta sejt befogadott egy baktériumot. Ez a baktérium a mai mitokondriumnak az őse, egy sejtszervecske, ami minden sejtmagos eukarióta, így az ember valamennyi sejtjében megtalálható. Ez egy kis erőmű, ami az energiatermelésért, -tárolásáért felelős.

Az viszont még fontosabb kérdés – mondta Szöllősi Gergely –, hogy az a bizonyos eukarióta sejt milyen volt, mielőtt az említett szimbiózis megtörtént. „Ahhoz, hogy ezt megválaszoljuk, tudnunk kell, hogy ki a közvetlen felmenőnk az élet fáján. Tehát a komplexszé válás evolúciós történetének a megértéséhez elengedhetetlen, hogy tudjuk, ki kinek a rokona pontosan”.

Neked ajánljuk
A Föld legtitokzatosabb folyama: a Kongó Nem pusztult el az átlagosnál több erdő a tűz miatt tavaly az Amazonasnál Mit köszönhetünk a koronavírusnak (videó) Ember- és környezetkímélő kertgazdálkodás 3. – Ültetés a mélymulcsba A focisták is összefogtak a járvány ellen
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam