2020. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Túl jól érzik magukat nálunk a hódok

150 év elteltével a prémjéért a kipusztulásig vadászott hódok ismét megjelentek Magyarországon, a többi között az Ipoly Nógrád megyei szakaszán is elszaporodtak. A probléma az, hogy a hódnak nincs természetes ellensége, hazánkban viszont a ritkítását vagy a kilövését is szigorú szabályok tiltják.

Az eurázsiai hódot (Castor fiber) 1920-ban már megpróbálták visszatelepíteni a magyar folyópartokra, de akkor kudarcot vallottak. Végül a WWF 1996 és 2008 között végzett telepítései eredményre vezettek. A magyar hód azóta él és virul, rendszeresen monitorozzák az állományt, és úgy tűnik, tartósan meg is telepedett nálunk.

Miközben a hód védett állat, egy-egy példánya 50 ezer forintos eszmei értéket képvisel, szaporodó állománya egyre komolyabb árvízvédelmi problémákat okoz. Ezért is rendezték meg 2019. december 9-én a Magyar Természettudományi Múzeumban az első országos hódkonferenciát – írja a Qubitra hivatkozva a sokszinuvidek.24.hu.

A konferencián elhangzott, hogy bár nem sikerült teljesen felmérni az egész ország területét, a kutatók becslései szerint jelenleg 8468 hód él az országban, de nem lehetetlen, hogy a számuk a tízezret is eléri.

Az emberen kívül a hódoknak természetes ellenségük nem él Magyarországon, így, mivel védettek, gyakorlatilag korlátlanul szaporodhatnak. A WWF és az európai állat-visszatelepítés egyik nagy sikertörténete így vált egyre komolyabb teherré.

Az új jövevények több helyen feltűnnek, és jól látható nyomokat hagynak a folyó menti fák törzsein Fotók: Pixabay

Másrészt az is probléma, hogy a hódok eredeti élőhelyei átalakultak, az egykori ártéri erdők helyét nyaralók, vízügyi védművek vagy erdőgazdaságok vették át. A konferencián beszámoltak egy olyan hódcsaládról is, amely egy szennyvízkifolyóban telepedett meg, ezzel tönkre is tette a szennyvízüzemi berendezést, így szennyvíz öntötte el az érintett folyószakaszt.

A hódok komoly károkat okoznak, mert:

  • elmocsarasíthatják a környezetüket;
  • elmajszolják a füzeseket, a nagyobb fák kérgét megeszik, így azok lábon elhalnak, a kisebbeket menedéknek döntik ki;
  • a mocsaras területeken az őshonos flóra és fauna már nem él meg, a nyír visszatelepítése viszont nehéz és költséges.

A hódok azonban hasznosak is, mert:

  • hozzájárulnak az élőhelyek sokszínűségéhez;
  • ha gátat építenek (ez az eurázsiai hódnál nem olyan elterjedt, mint kanadai rokonainál), azzal csökkenthetik a helyi vízhiányt;
  • színesítik az élőhelyeket;
  • végül is egy őshonos faj visszatéréséről van szó.

A konferencián Haraszthy László ökológus elmondta, hogy a megoldás az lenne, ha egy évre felfüggesztenék a hód védett státuszát, és engedélyeznék, hogy a vadász hasznosítsa is a zsákmányát. A probléma elhárítására Ausztriában például már hódmenedzsereket alkalmaznak. A populáció monitorozása mellett ezeknek a szakembereknek az a dolguk, hogy ha szükséges, csapdákkal vagy irtás elrendelésével próbálják visszaállítani a kívánt egyedszámot.

Neked ajánljuk
Már csak két hétig szavazhatunk az év fájára Egy rég betiltott vegyszer, ami még bennünk van… Pusztító viharok, súlyos áradások: gátat kell szabni a károsanyag-kibocsátásnak Gigantikus tetőkert épül Párizsban Látványos szembesítés a természet törékenységével
Tovább a forrásra: sokszinuvidek.24.hu
Vissza
Hírfolyam