2020. február 27., Ákos, Bátor
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Biodiverzitás-vészhelyzetet hirdettek osztrák kutatók

A fajok és élőhelyeik sokszínűségének Ausztriában tapasztalható drámai mértékű csökkenése miatt biodiverzitás-vészhelyzetet hirdettek osztrák kutatók. Az ősszel alakult Osztrák Biodiverzitás Tanács szerdán bemutatta a fajok kihalásának megállítása érdekében tett követeléseit.

Ezek közé tartozik egy milliárdos keretösszegű biodiverzitási alap létrehozása és a téma elsődleges felvétele a kormánykoalíciós egyezménybe – számolt be róla az MTI.

Ausztriában 47 ezer állat és mintegy 5 ezer növényfaj honos, tájegységeinek sokszínűsége miatt Közép-Európa fajilag legsokszínűbb országa. Ez a sokszínűség azonban drámai módon visszaesett

– mondta el Franz Essl, a Bécsi Egyetem munkatársa, a neves kutatók által alapított Osztrák Biodiverzitás Tanács vezetői testületének tagja.

Példaként megemlítette a Birdlife madárvédelmi szervezet adatait, amelyek szerint mindössze 20 év alatt a költő madarak 42 százaléka tűnt el a megművelt osztrák területekről, és minden harmadik faj a veszélyeztett fajok vörös listáján szerepel.

A Thayatal Nemzeti Park Ausztiában
Fotó: nationalparkaustria.at

Nem csak klímaválság van, a biodiverzitáS is nagymértékben csökken

Az osztrák környezetvédelmi hatóság szerint a Natura 2000 nevű természetvédelmi egyezmény alapján védelemre szoruló fajoknak és élőhelyeknek 80 százaléka van „nem megfelelő védettségi állapotban”.

Miközben a klímakrízis eljutott az emberekhez, még nincsenek tudatában a biodiverzitás-válságnak

– hangsúlyozta Christian Sturmbauer, a Grazi Egyetem zoológusa. A jelenlegi célkitűzések, stratégiák és intézkedések nem elegendők ahhoz, hogy Ausztria faji sokszínűségét megőrizzék a következő generációk számára, ezért a független grémium öt alapkövetelést fogalmazott meg. Felszólítják a képviselőházat, hogy ismerjék el a klíma- és biodiverzitás-krízist, és hirdessenek biodiverzitás-válságot.

„Ez egy szimbolikus, de fontos lépés, amellyel elismerik a jelenséget és a tényt, hogy
a jelenleg alkalmazott intézkedések nem elegendők a krízisek kezeléséhez”
– mondta Essl.

A szakértők szerint a konkrét intézkedések finanszírozásához egy egymilliárd eurós alapot kell létrehozni. A faji sokszínűség csökkenésének megállítását nemzeti célként legkésőbb 2030-ig a kormányegyezményben rögzíteni kell – fejtette ki a grémium.

Sturmbauer a problémák között kitért Ausztria intenzív földhasználatára, amelynek keretében napi 12 hektárt betonoznak le. Szerinte Ausztria úgy bánik a forrásaival, mintha nem lenne holnap.

A fajok kihalásának következményei „indirektek és összetettek, összességében azonban képesek arra, hogy aláássák a társadalmi alapokat” – emelte ki Essl.

„Az érintetlen ökoszisztémák egyfajta védelmi hálóként működnek a társadalom számára, az élelmiszertermelés biztosítójaként és a természeti veszélyek elleni védelemként” – mondta. Hozzátette: a klímavédelem csakis érintetlen ökoszisztémákkal működhet.

Neked ajánljuk
Teljes összeomlás fenyegeti a trópusokon a biodiverzitást Sterilizálják Pablo Escobar vízilovainak túlszaporodott leszármazottait (videóval) Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel Európában növekszik a szemétbiznisz Ismét meghirdették az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam