2020. február 28., Elemér
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Évmilliók óta alakítja a természetet az emberi tevékenység

A fajok kihalása jóval azelőtt elkezdődött, hogy az emberi faj kifejlődött volna, és talán az emberelődök indították el egy új kutatás szerint. Úgy vélik, ez a hatás jóval jelentősebb és hosszabb ideje tart, mint amit valaha elképzeltek a tudósok.

A kelet-afrikai nagy testű emlősök számának csökkenése például az emberek miatt következhetett be a szakértők szerint. A fajpusztulás nagyjából négymillió évvel ezelőtt kezdett fokozódni. Ez fosszilis leletek alapján egybeesik azzal az időszakkal, amikor az ősi emberi populációk ezen a területen éltek – írja a BBC News.

„Olyan negatív hatással vagyunk ma a világra és a fajokra, amelyek benne élnek, mint soha korábban. De ez nem azt jelenti, hogy a múltban igazi harmóniában éltünk volna a természettel” – mondta Soren Faurby, a Göteborgi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

„Nagyon sikeresek vagyunk a források monopolizálásában manapság, eredményeink pedig azt mutatják, hogy valószínűleg ez így volt őseink esetében is” – tette hozzá.

Mauricio Antón festményén egy kardfogú macska, a Dinofelis látható, amint eszik, és közben az egyik ősünk figyeli őt. Eddig úgy tartották, hogy az őseink féltek a ragadozó Dinofelistől, de az új kutatások azt sugallják, hogy az emberi ősök okozhatták a faj végső kihalását más nagy ragadozókéval együtt
Forrás: University of Gothenburg/Mauricio Antón

A tudósok megvizsgálták a kis és nagy termetű húsevők kihalásának alakulását és azt, hogy ez milyen összefüggésben van a környezeti változásokkal, többek közt az esőzésekkel és a hőmérsékleti értékekkel. Elemezték az emberi faj ősei, köztük az Australopithecus és az Ardipithecus agyának méretében bekövetkezett változásokat. Arra jutottak, hogy

a nagy húsevők kihalása összefüggésbe hozható az emberelődök agyméretének növekedésével és a növényzet változásával, de nem függ össze a csapadék és a hőmérséklet változásaival.

A kelet-afrikai húsevők kihalására azt a magyarázatot találták, hogy ezek az állatok az ember közvetlen konkurenciái voltak a táplálékért való versengésben: az emberek például megszerezhették a kardfogú tigrisektől a frissen elejtett zsákmányt.

„Eredményeink szerint a biodiverzitásra kifejtett jelentős antropogén hatás évmilliókkal korábban kezdődött, mint azt korábban becsülték” – áll az Ecology Letters című szaklapban megjelent tanulmányban.

Egy szintén nemrég megjelent tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy

a városok növekedése, az erdők mezőgazdasági célú irtása, a halak iránti növekvő kereslet jelentős módon megváltoztatta a földterületek közel háromnegyedét, és a vizek több mint kétharmadát.

Egy tavalyi jelentés szerint mintegy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye a következő évtizedekben.

Neked ajánljuk
Négy új hosszú orrú kaméleonfajt azonosítottak német kutatók Madagaszkáron Angol segítség az ausztrál bozóttűzben elpusztult növények magjaival A boldogság titka (TED-előadás magyar felirattal) Biztató eredményeket hozott a drogériákat cselekvésre buzdító petíció Így nézne ki a jövő villanyautója?
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam