Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. április 3., Buda, Richárd
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az esővízgyűjtő tavak igazi menedékhelyek lehetnek

A települések közelében elterülő vagy éppen csordogáló természetes vizek élővilágát az elmúlt évszázadok árvízvédelmi intézkedései és az ipari hasznosítás alaposan megtépázta. A csapadék szabályozására létrehozott mesterséges tározók egy német vizsgálat alapján ugyanakkor számos faj számára kínálnak ideális élőhelyet.

A városok és a művelés alá vont területek terebélyesedése, a természetes élőhelyeket szétdaraboló közlekedési útvonalak megsokasodása hatalmas kihívást jelent a faji sokféleség megőrzése szempontjából. Pedig az állat- és növényfajok fenyegető kihalási hulláma a klímaváltozással mérhető súlyú fenyegetést jelent a földi ökoszisztémára és az emberiség jövőjére.

1992 és 2018 között csak Németországban 10 ezer négyzetkilométerrel nőtt az emberi használatba vont földterület nagysága – idézi a statisztikai hivatal adatait a német szövetségi környezetvédelmi alapítvány (DBU). A szervezet támogatásával valósult meg az a vizsgálat, amely különböző jellegű, településközeli vizesélőhelyeket hasonlított össze.

Mesterséges vízvisszatartó tározó Fotó: Aaron Volkening/flickr.com

A patakok, folyók medrének kiegyenesítése, lebetonozása, túlszabályozása – a beépített területek növekedésével együtt – hozzájárult az árvízveszély fokozódásához. Ennek a folyamatnak az ellensúlyozására terjedt el az elmúlt évtizedekben a csapadékvíz összegyűjtését szolgáló vízvisszatartó tározók létesítése. A kutatás során dr. Lisa Holtmann ezeken az élőhelyeken jelen lévő növényfajokat vette számba.

A felmérés során bebizonyosodott, hogy az esővízgyűjtő tavak flórája sokkal gazdagabb: több veszélyeztetett növényfajnak nyújtanak otthont, mint a kutatásba bevont többi élőhely.

Prof. dr. Thomas Fartmann, az Osnabrücki Egyetem professzora szerint a magyarázat a vízgyűjtők körül árvízvédelmi megfontolásokból rendszeresen megvalósuló területrendezésben keresendő. A fák és bokrok téli visszavágása tavasztól elegendő szabad felületet és megfelelő mennyiségű napfényt biztosít az érzékeny lágyszárú fajoknak.

A Németország-szerte veszélyeztetett csinos ezerjófű is profitál a vízvisszatartó tavak előnyeiből Fotó: Christian Fischer/Wikimedia Commons
Neked ajánljuk
A brit utak mentén húzódó füves sáv újabban a fajgazdagsághoz vezet A legbájosabb sivataglakók is megsínylik a felmelegedést E-könyv – Tenger a tengerben – A Sargasso-titok Újabb érdekességek derültek ki a marsi vízről Az illegális szemetelőket nem fékezi meg a járvány
Tovább a forrásra: dbu.de
Vissza
Hírfolyam