2020. június 4., Bulcsú
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A Föld legtitokzatosabb folyama: a Kongó

Rejtélyesen haldokló halak kutatása során derült ki, hogy melyik a világ legmélyebb folyója. A Malebo-tóból eredő és az Atlanti-óceánba torkolló Kongó alsó szakasza a világ leggyorsabb és legmélyebb folyama, ahol különleges, felgyorsult formában zajlik az evolúció.

A tudósok a Kongó mélységeivel kapcsolatos megdöbbentő kutatási eredményeiket tavaly december 12-én az American Geophysical Union éves találkozóján mutatták be.

Fotó: wikimedia.org

Mélytengerei környezetet idéző halat fedeztek fel a folyóban

A Kongó alsó szakaszának biodiverzitását felmérő Congo Project 2006-ban indult útjára az American Museum of Natural History, a University of Kinshasa, a DRC és a Marien Ngouabi University együttműködéseként.

A különböző fajok eloszlását, kialakulását, valamint a populációknak ebben a különleges, és sok szempontból egyedi környezetben való formálódását vizsgálták.

A Kongó alsó szakasza számít a Föld egyik legextrémebb édesvízi élőhelyének.

Fotó: pixabay.com

A folyam alsó szakaszán felfedezett és rejtélyesen haldokló hal esete segített a tudósoknak feltárni, hogy ez a legmélyebb folyóvíz a Földön.

A kutatók azért mérték meg a Kongó mélységét 2008-2009-ben, mert vak halakat vettek észre, amelyek csak akkor jelentek meg a felszín közelében, amikor döglődtek, vagy már nem éltek.

Melanie Stiassny az American Museum of Natural History Haltani Osztályának kutatója és kollégái több mint 300 halfajt azonosítottak a Kongó alsó szakaszában, de még e fajok sokaságából is kitűnt ez a különösen furcsa hal, amely festékanyag nélküli és vak volt, és ami nagyon úgy nézett ki, mint egy barlangi hal, pedig a Kongó medrében nincs ismert barlang.

A búvárok a nagyobb mélységből csak pontosan kiszámított megállók, az ún. dekompressziós lépcsők betartásával emelkedhetnek biztonságosan a felszínre
Fotó: GLOBO SURF

Sokat gondolkodtak azon, hogy miért nem találni ebből a fajból élő egyedet, aztán 2007-ben Stiassny felfedezett egy még élő, de halálán lévő halat. Ahogy az állat elpusztult a kezében, buborékok formálódtak a bőre alatt és a kopoltyúi felett, ami biztos jele a keszonbetegségnek.

A keszonbetegség vagy dekompressziós betegség akkor jelentkezik, ha valaki túl gyorsan jön fel a mélyből.

Nagy nyomáson a gázok cseppfolyóssá válnak és beoldódnak a véráramba, vérplazmába, főleg a nitrogén, mivel a levegő jó részét nitrogén alkotja (a levegő összetétele: 78,084% nitrogén, 20,946% oxigén, 0,9340% argon, illetve egyéb nemes gázok).

A cikk az origo.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Egy korát megelőző, alig ismert ökológus, Jócsik Lajos Éljen a biológiai sokféleség! A helyi élelmiszer fogyasztása a világ legnagyobb részén csak távoli álom A fehér szarvas (természetfilm) Túl sokat gyűjtenek evésre belőle, kipusztulás szélén áll egy törökországi békapopuláció
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam