Pár éven belül elkezdődhet olyan fontos rendszerek összeomlása, mint az amazonasi esőerdő

Egy darabig ez így is történik, de ha az éghajlati rendszerek és az életközösségek elérnek egy fordulópontot, akkor nagyon gyorsan teljesen meg tudnak változni. Erre lehet mindennapi analógia mondjuk egy játékhajó, amelyet egy pontig gond nélkül meg lehet dönteni a víz felszínén, azon túl viszont elárasztja a víz, és elsüllyed.

Ez a pont minden éghajlati rendszernél és ökoszisztémánál máshol van, és nagyon fontos ezek megtalálása a felkészülés, és ha lehet, akkor a megelőzés érdekében. Ennek megfelelően sok kutatás zajlik. A múlt héten a Nature Communications című szaklapban egy olyan tanulmány jelent meg, ami 40 életközösségre vonatkozik, melyből 25 tengeri, 13 édesvízi, négy pedig teljes mértékben szárazföldi. Kicsit konkrétabban, vannak köztük korallzátonyok, mocsarak és erdők is.

Légi felvétel kiirtott erdőkről Porto Velho közelében 2019. augusztus 23-án
Fotó: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a világ legnagyobb ökoszisztémáinak jelenlegi stabilitása megtévesztő. Az erdővel borított terület csökkenése és a vízkörforgás változása nyomán

az Amazonas-medencében már 2021-ben eljöhet a fordulópont, és ettől kezdve a modellezés szerint 49 év múlva az egész térséget nyílt szavanna fogja borítani esőerdő helyett.

Légi felvétel egy esőerdőről a brazíliai Amazonas-medencében Porto Velho közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfaj él a vidéken. 2019-ben rekordszámú, több mint 72 ezer erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE). Ez 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta. Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából
Fotó: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

A karibi térség korallzátonyainál valószínűleg már el is értük a fordulópontot, miután ezeknek az életközösségeknek a 80 százaléka megsemmisült 1977 és 2001 között. A modellezés szerint 2035-re ezekből az utolsó rész is elpusztul.

Váczi István cikkének vége a g7.hu-n olvasható el.