2020. szeptember 24., Gellért, Mercédesz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Atombombateszteknek köszönhetően tudjuk, hány évesek lehetnek a cetcápák

A hidegháború idején végzett atombomba-kísérletek egyik mellékhatásaként megduplázódott egy atomtípus radioaktív izotópjának jelenléte a légkörben. A bolygó minden egyes élőlénye magába szívta ezt a plusz szénizotópot, és a folyamat ma is fennáll. Ez az izotóp fontos eszköz lett a kormeghatározásban. 

A világ legnagyobb halának számító cetcápák lassan mozgó, tanulékony állatok, amelyek elsősorban a trópusi vizekben élnek. Hosszú életűek, a kutatóknak azonban problémát okoz a veszélyeztetett állatok életkorának megállapítása.

Eddig a tudósok az elhullott állatok csigolyáiban található, jól kivehető gyűrűket próbálták megszámolni, amelyek a fák évgyűrűihez hasonlatosan folyamatosan gyarapodnak. De nem biztosak abban, milyen gyakran és mikor formálódnak új gyűrűk. Egyesek szerint évente egy, mások szerint félévente egy formálódik.

Fotó: wikipedia.org

A kutatók most úgy tűnik, sokkal pontosabb módszert találtak a cetcápák korának meghatározásához – olvasható a BBC hírportálján.

Az 1940-es évek végén számos ország, köztük az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína is végzett atombomba-kísérleteket különböző helyszíneken.

A robbantások egyik mellékhatásaként megduplázódott egy atomtípus, a szén 14-es tömegszámú radioaktív izotópjának jelenléte a légkörben. A bolygó minden egyes élőlénye magába szívta ezt a plusz szénizotópot, és a folyamat ma is tart.

A cetcápa csigolyájának keresztmetszete, amelyen láthatók a növekedési barázdák
Fotó: UN FAO/Paul Fanning

Mivel a kutatók ismerik az izotóp bomlásának sebességét, ez fontos eszköz lett a kormeghatározásban. Minél idősebb egy élőlény, annál több 14-es szénizotóp található a szervezetében: ez azt jelenti, hogy a tudósok rendelkezésére áll egy időmarker a csigolyákban.

Mark Meekan, a Perth-ben lévő Ausztrál Tengerkutató Intézet munkatársa kollégáival hozzájutott két régen elpusztult cetcápához, amelyeket Pakisztánban és Tajvanon őriztek. Eredményeiket a Frontiers in Marine Science című tudományos folyóiratban mutatták be. Vizsgálatuk eredményeként megállapították, hogy

ezek az élőlények hihetetlenül hosszú életet élnek, a maximális élethosszuk akár 100-150 év is lehet.

„Ennek jelentős következményei vannak a fajra nézve. Arra utal, hogy fokozottan veszélyezteti őket a túlhalászat” – mondta el Meekan. Hozzátette, eredményeik magyarázatul szolgálnak arra, miért csökkent jelentősen a cetcápák száma például Thaiföldön és Tajvanon, ahol halászatot folytatnak.

„Egyszerűen nem arra teremtődtek, hogy az emberek kizsákmányolják őket”

– mondta Meekan.

A kutatók remélik, az új információ segítheti a cetcápák védelmét. Az egyedek korának pontos meghatározása révén pontosabb iránymutatás adható arra, mennyire érzi jól magát egy adott populáció, és milyen mértékű halászat engedélyezhető a környezetükben.

Neked ajánljuk
Megkezdődött az éves delfin- és bálnavadászat Japánban Hét Celsius-fokkal lehetett hidegebb a Föld az utolsó jégkorszakban, mint most Madáréleteket menthet a feketére festett szélturbinalapát Tanösvénnyel a tetején nyílt meg a Kis-Balaton új kapuja Félmilliárdos beruházásból épült növénytermesztési központ Somogyban
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam