2020. augusztus 5., Krisztina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Legalább 29 millió éve élnek kokibékák a trópusi esőerdőkben

A Puerto Rico szimbólumának is tekintett őshonos kokibéka eddigi legrégebbi, megkövesedett maradványát elemezték egy új tanulmányban paleontológusok, és jutottak érdekes megállapításokra.

A Biology Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tudósok egy kokibéka (Eleutherodactylus coqui) mellső lábának töredékét vizsgálták meg. Az állat a kétéltűek osztályába és a békák rendjébe tartozik, jellegzetes, magas ko-ki hangzású jelzőhangjáról kapta a nevét.

A tudósok most arra a megállapításra jutottak, hogy a kokibékák már legalább 29 millió éve élnek a karibi esőerdőkben.

Kokibéka Fotó: calphotos.berkeley.edu/William Flaxington

David Blackburn, a Floridai Természettudományi Múzeum kurátora, a tanulmány vezető szerzője elmondta: a csonttöredék az eddigi legősibb karibi békalelet. A fosszíliát egy karibi szigeten fedezték fel, ahol nagy becsben állnak ezek a kétéltűek.

A megkövesedett leletet Jorge Velez-Juarbe, a Los Angeles megyei Természettudományi Múzeum tengeri emlősökkel foglalkozó szakérője találta a Puerto Ricótól északnyugatra fekvő San Sebastian területén. 

Az ősi kokibéka-maradvány az eddig a legöregebbnek vélt, 1987-ben a Dominikai Köztársaságban talált békafosszíliánál is idősebb. A dominikai leletet, amely borostyánba ágyazódva maradt fenn, eredetileg 40 millió évesnek tartották, de ahogy Blackburn rámutatott, a tudósok most újra meghatározták a korát, és aszerint 15-20 millió éves lehet.

A genetikai adatok és a faj családfái alapján a tudósok azt a hipotézist állították fel, hogy az esőbékák a földtörténeti oligocén korszakban már éltek, de ennek korábban nem volt fosszilis bizonyítéka. A békák könnyű csontocskái ugyanis többnyire nem maradtak fenn jó állapotban, különösen a trópusi éghajlat alatt.

Az Eleutherodactylus nemzetség mintegy 200 békafaja, köztük a kokibéka, a karibi térségben dominánsnak számít. A fosszilis maradvány tanúsága szerint legalább 29 millió éve ad nekik otthont ez a régió, ahová Dél-Amerikából érkezhettek.
Velez-Juarbe szerint az ilyen felfedezések azért is jelentősek, mert segítenek meghatározni a Karib-szigetek állatvilágának eredetét.

Neked ajánljuk
Most az invazív fajok jelentik a legnagyobb fenyegetést a biodiverzitásra Készül az egyetlen, mérvadó lista a Föld valamennyi fajáról Madagaszkár – A kaméleonok földje Tovább nőtt hazánkban az elektromos autók száma Csökken a szénerőművek szerepe a globális energiamixben
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam