2020. október 1., Malvin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Jane Goodall: A koronavírus-járványból is van mit tanulni

Kollégáival együtt ő maga is attól tart, hogy az új koronavírus legközelebbi rokonainkra, az emberszabású majmokra is súlyos hatást fog gyakorolni. Ugyanakkor Jane Goodall bízik abban, hogy a károk ellenére a járványnak lesz pozitív következménye, megtanít minket a természet megóvásának fontosságára.

A primatológussal dokumentumfilmje, a Jane Goodall: A remény (Jane Goodall: The Hope) kapcsán beszélgethetett a 24.hu szerkesztősége egy telefonos konferencia keretében. A kutató munkásságát és életét bemutató film április 22-én, a Föld napja 50. évfordulóján, 21 órakor látható a National Geographic műsorán, szombaton pedig reggel 8 órakor.

Goodall a csimpánzok megóvásán dolgozva utóbb tudósból aktivistává vált, később pedig a szélesebb természet- és környezetvédelemért, a tudományos területen dolgozó nőkért és az emberi jogokért is kiállt. A Jane Goodall Intézet célja ma a természet és az emberiség együttes védelme.

Fotó: natgeotv.com

Goodall és kollégái különös hangsúlyt fektetnek a jövő generációjára: a Rügyek és Gyökerek (Roots and Shoots) hálózat kifejezetten gyermekeket és fiatalokat vezet be a környezet- és természetvédelem világába. A szakértő úgy véli, hogy a program segítségével a gyerekek szüleikre és nagyszüleikre is hatnak, felnőve pedig az oktatásban, a jogérvényesítésben, a döntéshozásban és egyéb területeken alakíthatják a bolygó életét.

„Az ifjúsági programunk fő üzenete éppen ez: mindannyian napi szinten hatunk a bolygóra”

– mondta a 24.hu kérdésére, kiemelve, hogy táplálkozásunk, öltözködésünk, közlekedésünk, vízhasználatunk mind nagyban befolyásolja a világot. Az ökotudatos életmódunk mellett sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy sok ember, például a fejlődő régiók lakói számára a mindennapi fogyasztás során nincs sok tér a választásra. Goodall szerint az egyik hosszú távú feladatunk éppen az, hogy nekik is megteremtsük a lehetőségeket.

A primatológus és kollégái attól félnek, hogy a COVID-19-járvány legközelebbi rokonainkat, az emberszabásúakat sem fogja kímélni.

A kutatók rengeteg óvintézkedést vezetnek be. Afrikában például sorra zárják be a nemzeti parkokat, hogy csökkentsék az emberek és állatok közötti érintkezést, a csimpánz-, gorilla- és orangutángondozó intézményekben pedig a dolgozók mind védőfelszerelést hordanak.

A szakértők még a vadon élő populációk vizsgálatát is korlátozták, az egyedeket már csak maximum egy, megfelelő védőöltözékkel ellátott kutató követheti biztonságos távolságból kifejezetten azzal a céllal, hogy monitorozza az esetleges pusztulásukat. Arra is fokozott hangsúlyt fektetnek, hogy a helyi közösségekkel is megismertessék az állatok védelmében tett intézkedéseket, illetve azok fontosságát.

Fotó: natgeotv.com

„Mindent megteszünk, amit csak tudunk, de komoly az aggodalom, mert nem védhetünk meg Afrika-szerte minden csimpánzt. Imádkozunk, hogy a vírus ne jusson el hozzájuk, ha viszont egyszer ez megtörténik, nem tudom, mit lehet tenni, hiszen vadon élő csimpánzokról van szó” – mondja Goodall, aki szerint az élővilágok pusztulása, a környezetszennyezés és a klímaváltozás mára komoly krízist idézett elő. Mint mondta,

mi is a természeti világhoz tartozunk, és nagyban függünk tőle, ezért fel kell ismernünk: elengedhetetlen a megóvása. Abban reménykedik, hogy éppen a mostani nehéz helyzet fogja rádöbbenteni fajunkat erre. Goodall úgy látja, hogy a természetben véghezvitt pusztítás és a vadállatokkal szembeni tiszteletlenségünk idézte elő a pandémiát.

Az egészségügyi szakértők, virológusok és biológusok már régen megjósolták, hogy az élőhelyek zsugorodása és az emberiség terjeszkedése miatt egyre emelkedik a világjárványok esélye:

ahogy benyomulunk az állatok korábbi területeire, egyre közelebb kerülünk hozzájuk, ezzel egy időben pedig megnő a kórokozók fajok közötti terjedésének kockázata.

A vadállat- és vadhús-kereskedelem Afrikában és Ázsiában, különösen Kínában még tovább növelik a veszélyt. Goodall abban bízik, hogy a világszerte tapasztalható korlátozások és a média hatására az emberek felismerik, hogy éppen mi hoztuk létre a globális krízist.

Tanulnunk kell ebből, és minimalizálnunk kell a megismétlődés esélyét – nyilatkozta a 24.hu-nak.

Goodall szerint pozitívum, hogy Kínában gyorsan lezárták az állatpiacokat, és abban reménykedik, hogy az átmeneti tilalmat kiterjesztik, s hogy más ázsiai országok is követik a példát. Afrikában nehezebb lesz a helyzet, hiszen itt sokak számára egyszerűen nincsenek alternatívák – később a fejlett országok feladata lehet, hogy ezeket megteremtsék.

Jane Goodall április 8-i üzenete:

Neked ajánljuk
Kiugróan sok gorilla született egy ugandai nemzeti parkban A kihalás szélén álló orrszarvú két borját is megfigyelték Huszonnégy év után került meg egy elveszett óriás-gyümölcsgalamb Új-Zélandon (videóval) Már most mennyi minden viseli magán a változó klíma bélyegét! Tünékeny viaszszobrok késztetnek megállásra Floridában
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam