2020. május 31., Angéla, Petronella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Globális mozgalom védi a Földet lokális eredményekkel (videókkal)

Minden nap a Föld napja, éljél bárhol is – üzenték idén a világ egyik legnagyobb jelentőségű környezetvédelmi eseményének szervezői. A Föld napja mozgalom ötven éve indult, de arról megoszlanak a vélemények, hogy a bolygót fenyegető kihívások kezelésében hova jutottunk e fél évszázadban. Azt pedig végképp nem tudjuk, hol leszünk ötven év múlva. Csak az a biztos, hogy hol ünnepeltünk idén: otthonunkban. Ötvös Zoltán írása.

Bolygónk környezet- és természetvédelmének története a XIX. századi romantika időszakával kapcsolható össze. Ekkor vetették föl egyre többen, elsőként művészek, festők, írók, költők és filozófusok, hogy

a természet nemcsak azért van, hogy kizsákmányoljuk vagy leigázzuk, hanem értéket is képvisel, szép és védendő.

Az első magyar zöldaktivistának is tekinthető ­Petőfi Sándor ­természetfelfogása és a természetért való rajongása rövidre szabott élete miatt nem tudott kiteljesedni – véli Erdős László, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

A CBS Sunday Morning rövid almanachja a Föld napjáról, benne az első tüntetések képeivel:

Környezetünk pusztításának drámai problémájára Rachel Carson amerikai ökológus 1962-ben megjelent Néma tavasz című könyve hívta fel a figyelmet. Példákkal bizonyította, hogy a nagy hatású rovarméreg, a DDT maradandó környezeti károkat okoz. 1969-ben a kaliforniai Santa Barbara környékén következett be az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófája: 13-16 millió liter nyersolaj ömlött a tengerbe egy olajfúró tornyon történt robbanás miatt. A könyv és ez a katasztrófa adta Gaylord Nelsonnak, Wisconsin korábbi szenátorának azt az ötletet, hogy évente ünnepeljék meg a Föld napját a világon. A politikus talált egy lelkes egyetemistát, Denis Hayest, aki olyan ügyesen szervezkedett, hogy

az első Föld napján, 1970. április 22-én húszmillió résztvevő demonstrált.

Denis Hayes azóta is környezetvédelemmel foglalkozik, hazájában annyira tisztelik, hogy életében utcát és iskolát neveztek el róla.

Több mint 7000 ember vett részt az első Föld napján Philadelphiában, 1970. április 22-én
Fotó: planetgreenrecycle.com

A gondolat, az üzenet gyorsan terjedt, egyre több országot és embert szólított meg. 2010-re a nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 ezer szervezettel dolgozott azon, hogy az egész világon egyszerre emlékezzenek meg a Földről. Az akkori év legfőbb üzenete az volt, hogy 2100-ra szinte teljesen ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz), ha el akarjuk kerülni az öt Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést és az ezzel járó klímakatasztrófát. A túlfogyasztásra épülő gazdasági növekedést a környezet, a klíma védelme elé helyező döntéshozók azonban nem akarják ezt meghallani, pedig tudják, hogy a korlátlan növekedés és a klímavédelem kizárja egymást.

Hazai környezetvédők harminc éve, 1990-ben hozták létre a Föld Napja Alapítványt, hogy legalább a Föld napján tegyünk környezetünk érdekében. A hazai mozgalom legnagyobb erénye, hogy a programok helyi kezdeményezésre szerveződnek – szelektíven gyűjthetjük a hulladékot, rajzversenyeket, vetélkedőket szerveznek a fiataloknak. Az alapítvány szerint megannyi a tennivaló, hiszen még mindig sok a felesleges fogyasztás, emiatt rengeteg a szemét, túlzott a vegyszerhasználat, indokolatlanul sokszor használjuk autónkat. Összefoglalva: pazaroljuk a természet szolgáltatásait.

A számos aggasztó folyamat ellenére jelentősen nőtt a környezettudatosság.

Tudósítás az első Föld napja rendezvényről, 1970-ből:

A világ egyik legnagyobb környezetszennyező államában, az Egyesült Államokban sorra születtek fontos jogszabályok – tiszta levegőt és vizet garantáló törvény, a veszélyeztetett élőlényeket védő törvény. Sokak szerint ezek elképzelhetetlenek lettek volna a Néma tavasz és a Föld napja által felébresztett társadalmi aktivitás nélkül. Ez az aktivitás nő ugyan, ám

az ember okozta környezeti katasztrófák száma nem csökken, mindennapjaink részévé lettek.

Ilyen emblematikus esemény történt az indiai Bhopalban 1984 decemberében. A történelem egyik legsúlyosabb ipari katasztrófáját az okozta, hogy a rovarirtó szereket gyártó helyi vegyi üzemből mintegy 42 tonna metil-izocianát került a levegőbe. Az elszabaduló mérges gáz több mint kétezer ember azonnali halálát okozta, több százezerre tehető a baleset következtében maradandó egészségkárosodást szenvedők száma. Két évvel később a csernobili atomerőmű robbant fel, aminek következményei hosszú évtizedek múltán is hatnak. 

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

Neked ajánljuk
Egy korát megelőző, alig ismert ökológus, Jócsik Lajos Lassult az erdőpusztulás az elmúlt öt évben 14 ezer évvel ezelőtt 8 méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét egy jéglemez leszakadása Népszerűbb a magyar élelmiszer: többen fordultak a hazai termelőkhöz a járvány alatt Látványosan gyengül a Föld mágneses mezeje (videóval)
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam